2003. április 10-én, az EU népszavazási kampányzáró gyűlésén Budapesten a Kossuth-téren, a Magyar Köztársaság parlamentje előtt rendezett tüntetésen, a Szabad Magyarországért Mozgalom és számos civil szervezet vezetői és állampolgárok közfelkiáltással elfogadták az úgynevezett Alkotmányos Evidenciákat, amit előzetesen a Magyar Jószolgálati Alkotmányossági Testület Balatonfüredi gyűlésén megvitatott és tartalmilag elfogadott.

1. A magyar alkotmány a nemzet államalkotó, ezer éve fennálló államára vonatkozó akaratát fejezi ki.
2. Az alkotmány a Szentkorona intézményéről semmilyen módon el nem választható.
3. Az alkotmány nem szüntethető meg, nem függeszthető fel, legfeljebb agresszióval, amely ellen joga van a nemzet minden tagjának fellépni.
4. A magyar föld nem tőke, hanem természeti erőforrás, amelynek végső tulajdonosa a Szentkorona és az általa megjelenített nemzet.
5. Hatalmi fölény alkotmányt nem írhat, nem módosíthat.
6. Törvénysértés jogot nem alapíthat.
7. A magyar alkotmányossághoz a Szentkorona szuverenitása, szerepköre, intézményei tartoznak.
8. Az alkotmányt elismerő alaptörvények, sarkalatos törvények, törvények, állami rendeletek stb. alakítják ki azt a konkrét intézményrendszert, amely az adott korban, adott körülmények között lehetővé teszik az alkotmányos közéletet, államot, az alkotmányos igazságok, értékek, elvek általános tiszteletét, meghivatkozását.
9. A mindenkori magyar kormány az alkotmányos rendet, evidenciákat semmilyen okkal, vagy hivatkozással nem sértheti meg, mivel ez a Szentkorona (az alkotmányos alapértékek) sérelmét jelenti.
10. Az állam feladata a nemzet közösségében az emberi szabadságot kiteljesítő életvitelhez szükséges feltételek garantálása. Az államon ez számonkérhető.
11. Az államnak biztosítania kell a természeti erőforrásokhoz való monopolprofittól mentes, uzsora nélküli hozzáférhetőséget, a pénzrendszer és bármely más közintézmény vonatkozásában is, mind ma, mind az ezután következő nemzedékeket számára.
12. Az ember eredendően, lényegénél fogva szabadságra született, amelyet teljességében egy nemzet közösségében élhet meg, ami politikai közösség és szövetség is egyben.
13. Az emberi szabadság érvényesítésének eszközrendszere a jog, a gazdaság, az államigazgatás, ami semmilyen módon nem fordulhat az ember ellen.
14. Az emberi gondolkodás, alkotás minden elérhető és megvalósítható vívmányát, elemző képességét fel kell használni az alkotmányos értékek védelmére és hasznára.
15. A népakaratból politikai hatalomhoz, cselekvési lehetőséghez jutott képviselőnek kötelessége az alkotmányos rend betartása és betartatása, amelynek megszegése esetén felelősségre is vonható.
16. A szabályozási eszközökkel elkövetett genocídium, szisztematikus népirtás elfogadhatatlan és üldözendő.
17. A hatalmi ágak feltétlenül megosztandók, nem monopolizálhatók, nem kapcsolhatók össze.
18. Alkotmányunk jogfolytonosságát egy külön e célra választott nemzetgyűlésnek kell helyreállítania.
19. MINDEZEKBŐL KÖVETKEZŐEN előbb az alkotmány, utána az uniós csatlakozás!

Tehát: Minden egyezmény (szerződés), ami ezen alkotmányos elvek (evidenciák) figyelembevétele nélkül, vagy sérelmére köttetett, az eleve illegitim és semmis.

---o--- 

Magyar Jószolgálati Alkotmányossági Testület

Megalakulási névsora:

1. dr Bakos Batu, gyógyszerész
2. dr Botos Gábor, volt átvilágító bíró
3. dr Drábik János, rádiós szerkesztő
4. dr Eva Maria Barki ügyvéd
5. Fáy Árpád közgazdász
6. dr Győry Nagy Sándor egyetemi tanár
7. dr Gyulay Endre katolikus püspök
8. dr Halász József jogász (később kilépett)
9. dr Hegedűs Lóránt református püspök
10. Kocsis István író-történész
11. dr Molnárfi Tibor közgazdász
12. dr Nemes Árpád ügyvéd
13. Pap Gábor művészettörténész
14. Síklaky István, közgazdász
15. Sinkovits V. András színész
16. Székelyhidi Ágoston történész
17. Takács András közíró
18. dr Tarr György volt átvilágító bíró
19. dr Tóth Tibor, történész
20. Wittner Mária 1956-os halálraitélt
21. dr Zétényi Zsolt ügyvéd