Mattisone lord miniszter mondta később az angol felsőházban mentegetőzésként :"Uraim! Én vagyok az egyetlen miniszter, aki részt vettem a békeszerződések tárgyalásánál és aláírásánál.Foch francia tábornagy győzött meg mindannyiunkat, hogy Csehszlovákia határait így kell meghúzni,mert ez erős németellenes bástyát jelent Európa szívében.Ezért a nagy érdekért,nagy igazságért kellett tisztán magyar területeket adni Csehországnak, és ezért kellett megbocsátani Románia árulását." Trianon diktátuma, tehát nem a "magyar bűnök" miatti büntetés volt.
Masaryk emlékirataiban írja:"nagyon nehéz volt meggyőzni a nyugatiakat arról,hogy Ausztria-Magyarországot le kell rombolni.
" Benes 1920.január 25-én egy interjúban kijelentette:"A csehek nem politikai szabadságért vagy gazdasági jólétért harcoltak. Ez nekik már megvolt". Az interjúból kiderül, hogy ő a pánszláv eszme megvalósításáról álmodott noha a lengyelek, magyarok, románok, ruszinok, horvátok és szlovének ezt nem akarták. Ő szerb összefogással Oroszország közép-európai bástyáját akarta kiépíteni.
Asquit angol miniszterelnök a lordok házában 1925.július elején azt mondta: "Célszerü lenne a békeszerzödéseket felülvizsgálni. Az Osztrák-Magyar-Monarchia romjain új államok létrehozásával súlyos és végzetes tévedés történt, revízió szükséges".
Nitti olasz miniszterelnök 1925-ben könyvében leírta: "Eddig egyetlen vegyes nemzetiségü állam volt Kárpát-medencében, most lett belöle négy-öt. Magyarország soha nem fogja elismerni erkölcstelen szétbontását...soha nem fog lemondani Erdélyröl...az igazságot helyre kell állítani..., nincs béke amíg a hazugságok érvényben vannak, a revízió elöbb-utóbb elkerülhetetlenné válik."
Dél -Afrika küldötte Smuts tábornok követelte a népszavazást Erdély,Felvidék,Kárpátalja és Délvidék vonatkozásában.azzal érvelt,hogy ezt a jogot Németországnak is megadták Holstein,Szilézia és Kelet-Poroszország esetében.A javaslatot az angol domínium valamennyi képviselője támogatta valamint,Japán, Lengyelország és Olaszország képviselői is. A népszavazást azonban a nagyhatalmak által vezérelt tanácskozás nem merte elrendelni a cseh,román és szerb tiltakozás miatt a népszavazás magyar győzemétől való félelemükben.
Veterlé abbé 1921.június 17-én a francia képviselőházban kijelentette : "Bizonyos vagyok benne, hogy népszavazás esetén sem a csehek, sem a románok ,sem a szerbek nem kapták volna meg a szükséges szavazatok egyharmadát sem"
Masaryk emlékirataiból tudjuk, hogy Párizsban szemérmetlenül kijelentette,hogy "Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése vagy a népszavazás között"Az is kiderül ,hogy Masaryk szerint az Osztrák-Magyar Monarchiát az antant eredetileg nem szándékozott szétrombolni, de az ő improvizációi és az "osztrák-magyar kegyetlenkedésekről" szóló rémhírei hatásosan befolyásolták az amerikai közvéleményt.
Benes : "Mivel láttam a veszélyeket, Párizsban egyedül láttam hozzá a jövő békéjének megalkotásához. Majdnem mindent improvizálva források és bibliográfia nélkül készítettem " Részlet az emlékiratokból.
A francia Yves de Daruvar szerint: Az amerikai segítséggel győzelemre segített antant hatalmak gyűlöletet és kisebbségi érzést éreztek a legyőzöttekkel szemben...Benes már 1919.december 2-án közölte Tempsben,hogy majdan az összeülő konferencia határozata a magyar állam határaira végleges, azon semmmit nem fognak változtatni "
Tehát az egész trianoni tárgyalás úgy tünik csak szánalmas, tragikomikus színjáték volt, ezzel magyarázható az, hogy meg sem hallgatták a magyarok érveit, meg sem nézték az Apponyiék által átadott dokumentumokat. Ez praejuditium, a tárgyalás előtt előre eldöntött határozat, mely a jogszerűtlen és érvénytelen tárgyalást jelent. Az előre eldöntött tény mellett szól az is, hogy már 1917.június 28-30-án még jóval a háború befejeződése előtt a Szabadkőműves Kongresszus megrajzolta Magyarország trianoni határait. Eduard Benes a cseh szabadkőműves nagypáholy nagymestere (volt, feltehetően itt is latba vetette befolyását vágyálmainak létrehozása érdekében. Megálmodott országának határait itt kijelöltek, ezeket a határokat húzták meg Trianonban is. Tehát jog szerint ez egy praejuditium, előre eldöntött tény, a jogi gyakorlat az így lefolytatott színlelt tárgyalás határozatát semmisnek nyilvánítja, de ez mégsem történt meg. Nem valószínű,hogy véletlen egybeesésről van szó a határokat illetően ( ugyanaz 1917.június 28-30-án a szabadkőművesek kongresszusán, 1919.december 2-án Tempsben és 1921.június 4-én Trianonban- mindenütt ott volt Benes ! )
Robert Grower az angol alsóház tagja írja, hogy a csehek követeléseit a nagyhatalmak titkos tárgyalásokon már 1918 nyarán eldöntötték. Hiába készült tanulmány a francia külügyminisztériumban, melyben 1918.november 20-án a szakemberek figyelmeztették : " Szlovákia létezése nem egyéb, mint mítosz. Észak-Magyarország szlovák törzsei soha nem alkottak államot. Az általuk meghúzott etnikai vonal sehol nem érinti a Dunát, nem foglalja magába Pozsonyt sem, ahol 14 szlovákra 86 magyar és 86 német jut...ha lehet szlovák főváros, úgy az csak Túrócszentmárton lehet ". Az 1916.augusztus 16-i titkos szerződésben a nagyhatalmak Romániának ígérték egész Erdélyt, sőt a magyar Alföld nagy részét is egészen a Tiszáig "
De Ambrosi Mario nápolyi képviselő írta: " Mik voltak a Trianonban írt szerződés úgynevezett gyümölcsei? A kisantantnak nevezett magyarellenes és olaszellenes szláv szövetség megteremtése, valamint Közép-Európa egyetlen szilárd államának Magyarországnak meggyengítése és lerontása...magyarország nem tekintheti másnak a trianoni szerződést, mint ideiglenes kálváriának a végleges összeforrásra törekvésben. ...Nem értem, hogy a Nemzetek Szövetsége, melyet a népek legfelső igazságügyi ítélőszékének is neveznek,miért nem tartotta szükségesnek azoknak a magyar panaszoknak a megtárgyalását, amelyeket az anyaországtól elszakított területek lakosságának rabszolgasorsba süllyesztéséről terjesztettek elő. El kell érkezni a revízió megvalósításához. "
Pozzi a béketárgyalás résztvevője írja: "Az Európa sorsát eldöntő politikusok annyit tudtak Magyarország földrajzáról és történelméről,mint az a 10 éves kisdiák, akinek bizonyítványába a magyarországi tanítónő nem írja bele ezt a mondatot: a felsőbb osztályba léphet.. Köztük is a legnagyobb tekintély az önmaga által meghirdetett elvekkel is gyakran ellentmondásba keveredő Wilson amerikai elnök volt, aki rendszeresen összetévesztette a szlovákokat a szlovénekkel, s akin az egyre súlyosabb jelekben megnyilvánuló elmebaj ekkorra már annyira elhatalmasodott, hogy ezt diplomatái alig bírták mások előtt titkolni, majd fél év múlva meg is halt. Ezt a beteg Wilsont Masaryk könnyen tudta befolyásolni koholmányaival."
Ezeknek a politikusoknak a saját lelkiismerete annyira nem volt tiszta, hogy a Versailles-Trianoni békerendszerhez kapcsolódó iratokat hatvan évre titkosnak minősítették és elzárták a világ szeme elől. A közelmúltban azonban lehullott a fátyol az indexre tett írások előtt és Trianon titkaira fény derült. A cseh, román és szerb diplomaták Trianonban meghamisított tájékoztatásokat terjesztettek. Ezt a félrevezetést leghatásosabban a cseh Benes művelte. Gátlástalanságát megkönnyítette a nagyhatalmak tárgyalóinak szégyenteljes középszerűsége.
Részlet Apponyi Albert beszédéből Párizsban a diktátum előterjesztésekor, az első és utolsó szó jogán, mely felszólalás előtt eldöntötték már ,hogy a diktátum szövegén semmit sem fognak változtatni. : "Ausztria egysége csak látszólagos, mert dinasztikus politika (házassági hozományok) eredménye. Magyarország azonban ezer éve teljesen önálló állammal bíró nemzet. hazánk most csak aközül választhat, hogy öngyilkos legyen vagy megöljék. Magyarország feldarabolásával egy helyett három vegyes nemzetiségű állam jön létre.Tehát a meglevő rossz megháromszorozódik. Magyarországon 54,5% magyar lakik 16,1 % románnal szemben. A tervezet Romániában 61,5% román és 13% magyar lesz az arányszám. Csehszlovákiában a csehek aránya csak 48%, de az odacsatolt Felvidéken 1,7 millió szlovák mellett 1,09 millió magyar és még más nemzetiség is él. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban a szerbek aránya mindössze 36%, de az odacsatolt Bácskában még 30%-nál is kevesebb. Lényeges módosítások nélkül az elénk tett békeszerződés tervezetét Magyarország nem tudja elfogadni".
Egy skandináv tudósító írta Apponyi beszédéről: Apponyi kétórás beszédében angol, francia és olasz nyelven "olyan szónoki mesterfogásokkal, olyan könnyedén, olyan választékosan, szabatosan beszélt, amilyenre a világon még soha nem volt példa; amilyent a világ bírósága, de egyetlen parlament se hallhatott még. Olyan megható szavakkal védte hazáját, hogy a küldöttségek számos tagja nem tudta eltitkolni megindultságát."
A tudósító azt is megjegyezte: "Párizsban a magyarokat barátságtalanabbul fogadták, mint a németeket vagy az osztrákokat.. A hetvennégy esztendős ember szónoki bombái meglepetésként csaptak le . Amikor arról beszélt, hogy 3,5 millió magyart idegen uralom alá akarnak kényszeríteni mindennemű meghallgatásuk nélkül, akkor nemcsak a semleges országok hallgatói döbbentek meg, de az angolok és az olaszok is figyelni kezdtek. Úgy érezték magukat, mint akiknek hályog esett le a szeméről. A magyarok az intrikus szomszédok áldozatai lettek".
Békedelegációnk 1920 február 9-én indult vissza Párizsba a pontokba szedett hivatalos válaszjegyzékkel. Ebben például a 36. pont a Szibériába hurcolt többszázezer magyar hadifogoly sürgős hazaszállításáról szólt, de tiltakoztak a gazdaságilag, néprajzilag egymásra utalt területek, a tökéletes földrajzi egység feldarabolása ellen, a Wilson által meghirdetett népek önrendelkezési elve semmibevétele az igen nagytöbbségű és színmagyar lakosságú városok , mint Pozsony, Kassa, Komárom, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Arad, Temesvár, Kolozsvár, Marosvásárhely, Szabadka, Zenta és az összefüggő területen élő félmilliónál nagyobb számú székelység elcsatolása miatt is.
A magyar küldöttség által elküldött minden érvre és észrevételre Clemenceau gondos vizsgálatot ígért, azt mondván "mert nem hozhatunk döntést kizárólag annak alapján, amit az egyik oldal fejtett ki".Szavát a hazánk sorsát eldöntő ítélőszék nem tartotta be. A magyar beadványra csak 1920. május 6-án adta meg a konferencia a békefeltételek végső szövegét. Előzőleg cseh, román és szerb megbízottak a békekonferencián tiltakoztak a népszavazás engedélyezése ellen és rengeteg hazugság felsorakoztatásával (hamis fotók a stratégiai fontosságúnak mondott hajózható Ipolyról és Ronyva patakról, hamisított földrajzi-etnikai adatok stb.) céljukat elérték, a népszavazás ezeken a csonka-országot körülvevő magyar sáv-területeken a népszavazást nem engedélyezték.
Mellékesen megjegyzem: sem a szlovákokat nem kérdezték meg a békebírók, hogy kívánnak-e cseh vezetés alá tartozni, mint ahogyan a horvátokat sem kérdezték meg, hogy kívánnak-e szerb vezetésű államban élni. Tehát a területek elszakítása nem az etnikai elvek figyelembevételével és nem a nemzetek önrendelkezési jogának figyelembevételével történt . Az önrendelkezési jog hangoztatása csupán ürügy volt a területi igények kidolgozására, később ezt elsummákolták, de összességében a tárgyalások kezdete előtt kihirdetett wilsoni elvek csődöt mondtak, egyszerűen megkerülték őket. A fenntartásait a dél-afrikai képviselő hangoztatta, aki semleges volt a döntőbíráskodásban, de Benesék a népszavazásra vonatkozó javaslatát hamis dokumentumokkal kijátszották.
Forrás: http://nemzetidal.gportal.hu/gindex.php?pg=3769826
Minden tiszteletem a szerzőé. TA
