Maniu román miniszterelnök, az erdélyi románok vezére az 1920-as évek végén kijelentette" ...az úgynevezett magyar elnyomás alatt nekünk erdélyi románoknak jobb dolgunk volt mint most ".
Hlinka szlovák nacionalista, a legnagyobb tót párt vezére 1925.június 4-én kijelentette ( a forrás Bonsal amerikai ezredes könyve, ő tagja volt a trianoni tárgyaló küldöttségnek és az 1946-ban kiadott könyve "Csehek,szlovákok és Hlinka páter" fejezetében írta le Hlinka mondását) a teljesség kedvéért megismétlem fent említett mondást:
" Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke,mert ezer esztendös magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit mint a cseh uralom hat éve alatt" .
Stipics , a magyarországi szerbek vezére 1925-ben röpiratban tette közhírré:" Az elmúlt hat esztendös jugoszláv uralom a mi szerbjeinkben kiváltotta a régi magyar uralom utáni vágyakozást ".
Megemlítendö ,hogy horvát felkelők az 1920-as évek végén Magyarországra menekültek s a Dunántúlon
Llolyd George brit miniszterelnök a béketárgyalások végső stádiumában meglehetősen kemény szavakkal fejezte ki kétségeit a leendő határokal kapcsolatban: "Nem lesz béke Közép-Európában, ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak, és hogy egész magyar közösségeket úgy adtak át Csehszlovákiának és Erdélynek, mint egy marhacsordát csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását". Londonban egyre többen voltak, akik számára kiderült "Magyarország igényei jogosak".Millerand francia miniszterelnök záradékát mindenki aláírta, melynek lényege: ha időközben kiderül, hogy a határok nem megfelelően, nem etnikai alapon lettek meghúzva, azt utólag korrigálni lehet. Ezt a csehek, románok, szerbek is aláírták, de a gyakorlatban hallani sem akartak erről. Benes bevált szokásához híven egy egész médiagépezetet ( magyar nyelvűt is! ) fenntartott Magyarország lejáratására hasonlóképpen az I.világháború előtti "hatalmi vágytól szomjas" időszakához.Tendenciózus lejáratás, hazudozások a felvidéki magyar lakosság megfélemlítése stb.voltak a módszerei. Ezt kiválóan érzékelhetjük Lord Rothermere Benesnek írt nyílt leveléből,melyet 1927.augusztusában tett közzé Európa puskaporos hordója címen,melyet eljuttatott az Észak-Amerikai Újság szövetség révén az USA és Kanada 70 vezető napilapjához, Európában szinte minden európai nyelvre lefordították. Rávilágított az igazságtalan elcsatolás következményeire, az magyarok földjeinek elkobzására, életterük beszűkítésére, jogfosztásukra. Ennek gyümölcse sajnos csak későn érett be 1938-ban ( előtte 1933-ban majdnem megvalósult, csak ez már késő volt Hitler térnyerése miatt ).
A WILSONI ELVEKRÖL:
Wilson főbíróról elmondható :
Wilson amerikai elnök 1918 elején kijelentette:"Nincs szándékomban Ausztria-Magyarország felosztása. A 14 pontban csak arról van szó, hogy Ausztria-Magyarországnak a nemzetek közötti helyét megtartani óhajtjuk.Megadjuk neki a lehetőséget, hogy autonómiák alapján tovább fejlődjék " Wilson 1920.januárjában Európa felé hajózott,megkapta Clemenceau jegyzékét:Ausztria -Magyarország megszűnt létezni.Ő ennek megörült,mert már úgyis lekötelezte magát masaryknak és éppen az ő meghirdetett ,demokratikus 14 pontja volt az akadálya Csehszlovákia létrehozásának. Wilson ellen az amerikai szenátus később vizsgálatot indított amiért el nem fogadható eszközökkel nem állt ki a szenátus által is támogatott 14 pont mellett és kierőszakolt egy elfogadhatatlan békét. vizsgálóinak azt felelte, semmi tudomása sem volt a nyugateurópai szövetségeseinek szerveződéseiről.szégyenében a néphez akart fellebbezni egy nyilvános beszéddel, de a beszéd közben szélütés érte és ezt követőne rövid időn belül meghalt.
A Wilson meghirdetett elvek egyike sem érvényesült a tárgyalásokon, ezek a következők voltak ( a 14 pontot 1918.január 8-án hozta nyilvánosságra): az ő szónklataiban az örök béke, boldogság,szabadság,igazság, jog, demokrácia megvalósítása szerepelt a békedelegációk munkájára nézve.Az ő pontjainak lényege: az osztrák-magyar birodalmat meg kell tartani, senkit nem szabad a tárgyalásokból kizárni ( a magyaraokat ás németeket kizárták), a területrendezést csak az érintett lakosság érdekében és nem ellenében szabad végrehajtani (népszavazás sem Felvidéken, sem Felvidéken, sem Bácskában nem volt, elszabotálták).Wilson a béke "apostola" azt modóndta " olyan boldog világot akarok,mely a jog és az igazság messze világító elvén nyugszik ".Nyomban vakon el is fogadta Masaryk hazug és megtévesztő álláspontját: "követeljük Csehszlovákiának azt a jogát,hogy újra egyesüljön szlovákiai szlovák testvéreivel". Ide több megjegyzés is kívánkozik: 1.Csehszlovákia sem akkor sem azelőtt sohasem létezett cak Masaryk képzeletében. 2.Szlovákia sohasem létezett korábban csak e kijelentés után 20 évvel fasiszta államformában Hitler csatlósaként, rövid ideig. 3.Szlovákiát akkor Masaryk sem akarta önálló államként, bár nekik önállóságot ígért,de később "gyermeteg álmodozásnak " nyilvánította a szlovákok eme vágyát. 4. A szlovákok mindig kizárólag Magyarországon a Magyar Királyságban éltek és nem Csehországban, hanem Felvidéken. 5. Újra egyesíteni egy ország népét olyannal,ahová sohasem tartozott ugyancsak szemen-szedett valótlanság. Úgy látszik Masaryk hamar kiismerte Wilsont, bízott lelkiismeretlenségében és tudatlanságában azért követelőzött nála egyre határozottabban. Kihasználta azt, hogy Wilson rendre összekeverte Szlovákiát Szlovéniával, azt, hogy az egyik Magyarországtól északra a másik délre volt nem zavarta, az sem, hogy az egyikre a csehek a másikra szerbek tartottak igényt a nagy osztozkodásban. Wilson úgy tudta,hogy z I.világháborút kirobbantó Ferenc Ferdinánd meggyilkolása Szerbiában történt, azt sem tudta, hogy ez Szarajevóban volt Bosznia fővárosában, mely akkor az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. Wilson 1918. dec.4-én úgy indult el a párizsi béketárgyalásra,hogy elődje Theodore Roosevelt elnök üzenete kiísérte: "Wilsonnak semmi néven nevezhető joga nincs arra, hogy az amerikai nép nevében beszéljen" ..Ő és elvei még az árnyékát is elveszítették annak,hogy az amerikai nép akaratát fejeze ki.". Wilson ígéretei és elvei, a 14 pont szerinti ítélkezés elve szappanbuborékként pattantak szét.
Az amerikai szakértők által készített első béketervben magyarország területe a felére csökent ugyan, de a színmagyar lakosságú Csallóköz Magyarországon maradt volna egy sor, túlnyomórészt magyar többségű faluval, várossal együtt, beleértve a 14,8%-nyi szlovák lakosságú Pozsonyt is Magyarország egykori fővárosát.
Masaryk párizsi előadása szerint azonban újabb hazugsággal lett gazudagabb a tisztelt békeosztó ítélőszék." Pozsony német és zsidó város , ahol jelentős szlovák lakik' Azt ,hogy a szlovákokkal szemben jelentős többségű magyar város ezt meg sem említi. Masaryk nemzetközi méretű szélhámosságát az is hirdeti az érvelése is: " Csehszlovákiának azért kell Pozsony,mert az kikötőváros a Dunán és általa kijárata legyen a tengerre.Cserébe ezért nagyszámú CSEH község kerül Magyarországhoz".A földrajzban és történelemben járatlan, lelkiismeretlen békedlegátusok bedőltek minden ilyen és hasonló buta beszédnek, hiszen ellenválemény nem volt, mert a magyarokat nem hívták meg a tárgyalásra, csak a diktátum szövegének átadása előtt adtak szót Apponyinak, mely nem befolyásolhatta már a döntést.Tudniuk kellett volna, hogy Magyarország közelében nincsenek cseh városok,Masaryk színmagyar területeket ajánlott fel cserébe színmagyar területekért és ezt az ítélkezők nem vették észre vagy nem akarták észrevenni (Benes és Masaryk is szabadkőműves vezető volt, mindkettőjük szoros kapcsolatban állt az amerikai szabadőműves páholyok vezető embereivel, ahol szintén cseh származású emberek is ültek). A gátlástalanságában és agyafúrtságában szinte mindenkit felülmúló Benes és Masaryk legfőbb pártfogója a szabadkőművesség volt. Nélkülük az emberiség békésen munkálkodott volna a háború után a haladás és a testvériség megvalósításában. A szabadkőművesség képviseltette magát a tárgyalásokon és a külső tagjai által a tárgyalásokon kívül is. Külső tagok voltak az "Emberi Jogok Ligájának " tagjai. A New York-i páholy irányítása alatt a világon kb.600 páholy működött. Az egyik legnagyobb New York-i páholy vezetője Louis Brandeis cseh származású ember volt, Wilson barátja.
A szabadkőművesség még a háború befejezése előtt meghúzta Magyarország trianoni határait 1917-ben a Szabadkőműves Kongersszuson.
A trianoni és párizsi békediktátumok hátrányosan különböztették meg a magyarságot ( a németek, törökök, bulgárok igényeit újratárgyalták lényeges határmódosítások történtek). Csehország (Benes) a Magyar Királyságból 63 ezer négyzetkilométert kapott 3,5 millió lakossal, azon a jogcímen, hogy ezen a területen 1,703 ezer tót (47,7%) él.A hazug kimutatások révén a rabságba döntött magyarok, németek, rutének száma 1 865 000 (52,3%), ebből magyar 1 072 000. Az egységes nagy magyar nyelvterület testéből lemetszett a csonkaország határán 50 helyenként 100 kilométernyire nyúló, 10 948 819 község 816 000 lakossal, ebből 748 000 magyar élt ebben a sávban egy tömbben, homogén magyar területen. Ez a cseh uralom alá hajtott magyarság 70%-át tette ki. A tótok száma ezen a területen 43 ezer , a magyaroké 748 ezer (98%) volt. Hasonló helyzettel találkozunk a többi kedvezményezett ország esetében is.
A nemzetközi testületek hibás döntései túl azon, hogy embermillióknak okoznak hatalmas szenvedést és kárt még újabb háborúk magvait is magukban hordozzák (lásd a II.világháborút és a délszláv háborút), így történt ez Trianonbn is. Az ottani gyökeres hibák a következő főbb pontokba sorolhatók. A meghirdetett etnikai és demokratikus elvek meghazudtolásaként az ottani gyökeres (wilsoni elvekkel szembenálló) hibák a következő főbb pontokba sűríthetők:
1. az állásfoglaláshoz, az egyoldalúan bekért adatok szolgáltak,melyek félrevező szándékkal pontatlanok és hibásak voltak, a valóságnak nem feleltek meg
2.a másik fél meg nem hallgatása, beadványainak el nem olvasása ( Wilson mint főbírő pontosan az ellenkezőjét kérte a tárgyalások megkezdésekor- nem történt meg)
3.az igények és érvek felületes ellenőrzése vagy az ellenőrzés teljes hiánya
4.az ügyfélegyenlőség elvének súlyos megsértése ( ezt is ígérte Wilson,hogy ilyen nem fordulhat elő ,a veszteseket is meg kell hallgatni benne volt az ígéretekben)
5.a fellebbezési lehetőség kizárása ( wilsoni- elv meghasonlása ez is)
6.a népszavazás elrendelésének megtagadása (újabb wilsoni- elv meghasonlás)
7.a vesztes fél panaszainak figyelmen kívül hagyása, orvoslásának elmulasztása (csoportosan elkövetett garázdaság,erőszakos kitelepítések,szülőföldről elüldözés,fosztogatások,öldöklések,testi -lelki bántalmazások,nyilvános megszágyenítések,tömegek állásának, lakásának elvétele,jogfosztás Erdélyben,Délvidéken,Felvidéken stb.)
8.az ítélkezés prekoncepciója-praejuditium ( a tárgyalások előtt eldöntött végeredménye,mely a világtörténelem legigazságtalanabb békéjét eredményezte).
9. a békediktátum 19.cikkelye kimondja: A Nemzetek Szövetségének közgyűlése fölhívhatja a Szövetség tagjait az alkalmatlanná vált szerződések felülvizsgálatára, amelyek fenntartása a világbékét veszélyeztetné ". Több ilyen beadvány volt a 20-as és 30-as években is ,de nem olyan régen 2001.február 20-án az Insitutum Pro Hominis Juribus Intézete is kérte az ENSZ Emberjogi Bizottságát a magyarok sérelmeinek felülvizsgálatára - nem történt semmi érdemi döntés, pedig beadvány volt nem is egy, de ezt követően 2002.aug. 20-án egy nem keresztény, buddhista világszervezet is ugyanezt kérte az ENSZ-től ( ez az UNY volt: United Nations of Yoga, szintén Carla de Ponte-nak címezték a Nemzetközi Törvényszék főügyészének, az ENSZ Háborús Törvényszékének és az Európai Bíróság elnökének ,főügyészének G.C.Rodrigez Iglesiasnak is elküldték). Ezek független, politikamentes emberjogi szervezetek. INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Chartája alapszabályára hivatkozik az egyenlő elbírálás elvének biztosítására a magyar nép számára
Bővebben itt megtalálható az IPHJ beadványa: http://www.nemzetor.hu/cikk.php?cid=286 , http://www.communio.hu/hitvallas/hitv0311/hitv031130.htm
Azért nem tudunk róla ,mert a magyar kormány egyiket sem támogatta Az ügy a fiókban hever. Egyházi katolikus lap is közölte a beadvány valóságát , ez a Hitvallás című lap ( a második link) úgyhogy nem bulvársajtó vagy a nemzeti öntudatot ébreszteni kívánó sajtó kitalált szüleménye az írás. Az eredeti angol és a magyarra fordított szöveg is elérhetö pdf. formátumban .
Érdemes belenézni mit tart igazságtalannak a magyarokkal szemben 2002-ben a UNY szervezete: http://web.cetlink.net/~szittya/ENSZ%20hatarrevizio.htm
Masaryk hazugságaihoz hasonlóan a román Bratianu is kitett magáért az osztozkodásnál Trianonban: Bratianu kijelentette a tárgyalasokon:" Az 55 %-ban román lakosságú Erdély visszacsatolása (?!) Romániához nem lehet kétséges, hiszen csak egymillió ( megj.:1,7 millió helyett!!!) ,.zömében katona és tisztviselő magyar él a román zónák közé befurakodva (!?) .Cserébe magyarok által körülvett számos románlakta (!?) helységet várost nem kérünk vissza. Ez Debrecen és környéke (!?), ahol csak a csendőrök magyarok. "
A párizsi "nagyok" mindezt elfogadták ,bevették úgymint Masaryk azon hazugságait, hogy Felvidék déli területein csehek élnek vagy azt ,hogy a tisztességes rutének csehül beszélnek ,pontosabban a rutén nyelv egy cseh nyelvjárás. Autonóm tartományban akartak élni a Magyar Királyságon belül úgy a rutének mint a tótok. Annak fejében, hogy ettől elállnak Masaryk önálló államot ígérve Pressburgban kötött egy szerződést velük, később ezt könnyedén megszegte és kigúnyolta ezen követeléseket, "gyerekes ábrándnak" minösítette. Sok Masaryk-Benes trükk volt, egy a sok közül: Sátoraljaújhelynél a magyar-csehszlovák határt ugyanazon hazugságok alapján húzták meg, mint az Ipoly esetében a fényképpel "igazolt" hajózhatóságról,melyet más folyón lefotózott gőzhajóval bizonyítottak - lám az Ipoly stratégiailag fontos hajózható folyó, nekünk ez kell. Ugyanezt mondták a hajózhatóvá nyilvánított, valójában nyáron bokáig érő Ronyva-patakról, ezért a határt a "hajózható" ( kis hajtogatott papírhajókkal talán) Ronyva -pataknál húzták meg, mert ez a csehek stratégiai érdeke- ez volt a területrablás. Ezáltal a város fele a vasútállomással együtt a cseheknek jutott ( a szlovákok nem képviselhették saját érdekeiket Trianonban, a csehek ezt nem tették lehetővé!). A békecsinálók ezt elhitték,hogy ez a csehek stratégiai érdeke. Két ízben is bevetették ugyanazt a trükköt.
Forrás: http://nemzetidal.gportal.hu/gindex.php?pg=3769826
Minden tiszteletem a szerzőé. TA
