Úszás:

 A másik tömegeket megmozgató – sportlétesítményekhez kötött – sportág az úszás. Ezen a téren is elidőzhetünk, miszerint milyen összegeket fordít az állam az úszást segítendő beruházásokra. Sajnos az úszás tekintetében nem állnak rendelkezésünkre olyan látványos adatok, mint a focinál az egy férőhelyre jutó beruházási költségek, de vélhetjük, ebben a sportágban is hasonló a helyzet, mint a focinál. Itt kívánom megjegyezni, hogy amíg a hazánkban legjobban támogatott sportágban, a fociban 2019-ben a világ 52. helyet foglaltuk el (elnézést kérek Szenegáltól, amely ország meglepetésemre ezen a listán a 20.), az Európai Labdarugó Szövetség rangsorában (2018-ban), az előkelő 36. helyen voltunk, s olyan csapatok előztek meg bennünket, mint Bulgária Izrael, Ciprus, Moldova, Albánia, és a rettenhetetlen Liechtenstein. (Kérdem, hogy a 14 spanyol-, és nemzetközi kupát nyert, 1994-ben VB gólkirály Hriszto Toicskov tiszteletére mikor és mennyiért építenek nemzeti arénát?)

Szóval, megkímélem Önt az úszásra jellemző giga beruházások ismertetésétől, de a Duna Aréna építése kapcsán ismét Fürjes Balázs önkritikus vallomása kívánkozik ide.

• „Az első tervrajzok elvarázsoló arany hullámja csak blöff volt.”

Az első tervrajzok egy varázslatos építményt vizionáltak, míg a végeredmény egy Tesco áruház látványával vetekedik.

„Fő az összhang, mondja a visszhang.”

 Az előző, Kazanyban megrendezett úszó VB összes költsége 16 milliárd forintnak volt megfeleltethető, míg nálunk az alábbiak szerint alakultak a világbajnokság költségei:

• 2015. az ígéret: 24,5 Mrd Ft,
• 2015. kormányhatározat: 49 Mrd Ft,
• 2016. első ígéret: 40 Mrd Ft,
• 2016. nyolcadik ígéret: 67 Mrd Ft,
• 2017. első ígéret: 70 Mrd Ft,
• 2017. harmadik ígéret: 95 Mrd Ft,
• 2019. végleges: 103 Mrd Ft.

Ebből a Duna Aréna, Fürjes Balázs szerint: 22 Mrd Ft.

Seszták Miklós szerint:41,6 Mrd Ft

A Közbeszerzési Értesítő szerint: 43,4 Mrd Ft.

 Mellesleg a megnyitó előtt egy héttel a vadonatúj építkezésnél beszakadt egy gyalogút, vagy parkoló, nem emlékszem pontosan, melyik.

Infrastruktúrák néhány uszodában

  A Duna Arénában – amely mint tudjuk – 43 milliárdba került – van egy

• versenymedence,
• műugró medence,
• bemelegítő medence,
• tanmedence,
• jakuzzi
• 5300 nézőnek van helye,
• 330 férőhelyű média-, és 450-es VIP parkolója van, a nagyérdemű a Népfürdő utcánál, vagy a dagállyal szemben parkolhat, illetve Budapest bármely pontján.

 A Gödöllőn épülő uszoda bekerülési költsége 4,5 milliárdról (egyelőre) 5,7 milliárdra emelkedett, ebbe egy verseny-, egy bemelegítő- és egy tanmedence fér bele, a nézőszám 600 fő, a parkoló 60 gépjármű számára biztosított..

Hasznos alapterület 7800 négyzetméter.

 A veszprémi aréna építési költsége 4 milliárdról indult, ami felkúszott 5,7 milliárdra, de az építőanyagárak emelkedése miatt ez 9,7 milliárd lett, ehhez kell még hozzászámolni a telek kisajátítási és vásárlási költségeket, a tervezést, és máris 14,1 milliárdnál tartunk.

Itt is, mint a gödöllőinél van egy versenymedence, egy bemelegítő és egy tanmedence, a nézőszám itt 1000 fő lehet, a parkolók száma 100.

Hasznos alapterület 10400 négyzetméter.

 Nem tudom, hogyan lehetne összehasonlítani az egyes úszó arénákat, legfeljebb az alapterületükön keresztül, hiszen a gödöllői és veszprémi uszodák medence száma megegyezik, a nézőszámoknál és parkolóhelyeknél sincs jelentős differencia, mégis a veszprémi majdnem háromszor annyiba kerül, mint a gödöllői, holott ez utóbbi látványterve lényegesen impozánsabb képet mutat.

Felhasználói szempontból az ezer főre jutó úszósávok számát tartanám mérvadónak, de jelen esetben Gödöllőnek 32 ezer-, míg Veszprémnek 61 ezer lakosa van. Emellett Gödöllő 50 éve szeretne fürdőt kapni a háború előtti két fürdő helyett, míg Veszprém esetében a lakosság inkább strandot szeretett volna, de Porga Gyula (polgármester) kifejtette, hogy nem az uszoda és a strand között kell dönteni, hanem arról, mekkora legyen az uszoda és hol. Ezért demokratice 26 ezer kérdőívet küldött szét, hogy a lakosság szavazza meg, hol legyen az aréna(????).

Összehasonlítás

 Ha csak a futballt és az úszást hasonlítjuk össze a 2010-2016 közötti években, az alábbi következtetésre juthatunk.

A magyar foci sem az olimpiára, sem a világbajnokságra nem jutott ki.

A magyar úszók a világbajnokságokon (a rövidpályások nélkül) és olimpiákon 2010- és 2016 között 17 arany-, 9 ezüst-, és 14 bronzérmet szereztek. Ezalatt a foci két – jóindulattal – világszintű játékost mondhatott magáénak: Gera Zoltánt és Gulácsi Pétert, míg csak a futballstadionokra 340 milliárd forintot költöttek.

Az igazolt focisták száma 250 ezer fő.

Az igazolt úszók száma 4 ezer fő.

 Hazánkban az iskolafelkészítéstől kezdve a felsőfokú oktatás befejezéséig az alábbi létszámokkal számolhatunk:

• óvodáskor: 331 ezer fő = 19 %
• általános iskola: 724 ezer fő = 42 %
• középfokú iskolák: 404 ezer fő = 23 %
• felsőfokú intézmények: 285 ezer fő = 16 %
• összesen: 1 744 ezer fő = 100 %

Ennek megfelelően az oktatási intézményeinkben tanulók 100 %-ának joga lenne sportolni.

Emellett az iskolákat elvégzők (dolgozók, felnőttek) 25 %-a tartana igényt a rendszeres testmozgásra, sportlétesítmények, sporteszközök használatára, ami további 2 millió főt jelentene. Tehát lehetőségekben, időben és térben „alaphelyzetben” 3,8 millió állampolgár részére kellene a sportolási lehetőséget biztosítani. Ehhez képest a 400 ezer leigazolt sportoló viszonylag kevés. De fogalmazhatunk másként is, a rendelkezésünkre álló sportlétesítményeket, eszközöket, infrastruktúrát, szakember állományt a 400 ezer fős leigazolt sportolóállomány nagyjából le is köti, kimeríti, más nem fér hozzá a sportszolgáltatásokhoz.

 A kormányunk mindezt bölcsen átlátta, amikor 2014-ben meghirdette a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programot. (Elnevezésekben mindig is nagyok voltunk, főleg azon esetekben, amikor a Nemzeti jelzőt is hozzá lehetett biggyeszteni a nevekhez.)

Ennek keretében a tömeges sportolási szükségletek kielégítése érdekében az igényeknek megfelelő helyszíneken 25 darab uszoda és 26 tornaterem és ugyanennyi tanterem felépítését célozták meg 25 milliárd forint keretösszegből. Az első három éves program a tornatermeket illetően megvalósult, az uszodákból azonban csak a helyszínek kijelölésére került sor, pedig 2017-ben a második programnak kellett volna beindulni (jövőre a harmadiknak).

A három éves programok felügyelője az Emberi Erőforrások Minisztériuma égisze alatt működő Beruházási Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zártkörűen Működő Részvénytársaság. (Tetszenek e rövid-, találó elnevezések).

Hosszútávra terveznek (vagy csak a munka nem megy?)

 Az első programra 25 milliárd forintot irányoztak elő, 550 millió/uszoda, 250 millió/tanterem, 200 millió/tanterem.

A második programban (2017-2020) 26 uszodára 31 milliárdot, 20 tornateremre 600 milliót, és 20 tanteremre szintén 600 millió forintot különítettek el.

Az „egyen-tanuszodák” egységesen egy 10x6 méteres 80 cm mély 32 fokos vizes tanmedencét, és egy 25x10 méteres 190 cm mély úszómedencét foglalnak magukba.

A I-es és II-es programból 51 uszodájából 2017-ben Csengeren és Gyálon, 2018-ban Fehérgyarmaton adtak át egyet-egyet.

Amint azt a gyáli uszoda megnyitóján mondta Pápai Mihály (Fidesz, KDNP) képviselő kiemelte, a 350 millióból felépült uszoda 3500 helyi óvodás és kisiskolás részére biztosítja az úszás megtanulásának lehetőségét. Emellett délutánonként egyéb tanulók, adott esetben felnőttek úszáslehetőségét biztosítják, a nyári szünetben pedig strandként működhet.

Vessük össze amink van, illetve lehetne!

Mint említettük 2010 és 2019 között 340 milliárd forint ment el csak futballstadionokra, azaz évente 34 milliárd. A fenti példából kiindulva, ez az összeg 340 iskolai tornaterem, 340 tanuszoda és 340 tanterem együttes felépítését fedezte volna. Ha a gyáli uszoda megnyitóján Pápai képviselő szájából elhangzott számot – miszerint a tanuszoda 3500 gyermek úszásoktatását szolgálja – elfogadjuk, akkor a tervezett tanuszodák (elkészülésük esetén) 1,2 millió gyermek úszásoktatását és rendszeres gyakorlását biztosították volna.

TAO, azaz a „megzenésített” pénzmosás

 2017-ben 455 milliárd forintot fordítottunk a sportra, ennek 18 %-a (94 milliárd) un. TAO - pénz. Ennek az elosztása is jelzi, valami nincs rendben. A támogatások egyharmada a eredményeket felmutatni nem tudó futballra ment (34 milliárd), kézilabdára 20-, vízilabdára 15-, jégkorongra 12-, kosárlabdára 8-, és röplabdára 4 milliárd forint jutott.

Még nagyobb ellentmondást lelhetünk fel az egyesületek támogatottságai között. A listát a „rettenhetetlen” futballakadémia a Felcsút vezeti 23 milliárddal, a második az Illés (?) akadémia 3,7 milliárddal, őket követi a nemzetközileg is „félelmetes” Siófok kézilabda csapata 5 milliárddal, majd az FTC kézi-: 4,4-, a Veszprém kéz-i: 4,1, a Mezőkövesd foci-: 3,7 a kiesés ellen küzdő Diósgyőr focicsapata aki a 12,4 milliárdért épített vadonatúj stadionjuk avatómeccsét egy nullás vereséggel „ünnepelte” meg.

Miért kell örüljünk, hogy „lopnak” ?

Ha egy sikerfilmet akarsz készíteni, tegyél bele egy aranyos gyereket, egy jó nőt, egy vagány pasast és egy szerethető, ügyes kutyát. Működni fog.

Ha gyorsan akarsz nagy pénzekhez jutni, akkor olyan beruházásokra fordíts nagy pénzeket, amelyeket a „nagyérdemű” elfogad (ki ne akarná támogatni a sportot és jó utakon autózni), illetve kisebb zúgolódással, de elfogadja. Az autópályáknak és utaknak örülünk, s ha már használjuk nem azzal foglalkozunk, hogy az építési költségeken kétszer olyan hosszban lehetet volna építkezni.

A sportcélra (elsősorban építményekre) fordított kiadások körül azonban tarthatatlan helyzet kezd kialakulni. Nem érthető ugyanis, hogy az első építési tervek 15-25 %-át teszik ki a véglegesnek. A megbízó úgyis tisztában van azzal, hogy kb. mennyit fog visszakérni az építkezőktől, ezért érthetetlen, hogy rögtön nem a végleges ajánlattal kezdik. Más lenne a „leányzó fekvése” ugyanis, ha a különböző okokra hivatkozva csak 10-15 %-al emelik meg a költségeket, s nem 300-500 százalékkal. Így ugyanis „kilóg a lóláb”, azaz megbecsülhető, hogy mekkora összegek kerülnek a zsebekbe.

A foci pedig egy külön kategória. A túlsúlyos miniszterelnökünk ugyanis egy gyermekkori álmát megvalósítandó, szórja a közpénzt a futballra (főleg a „saját” csapatára), s minden versenyben maradni akaró politikus őt majmolva, a fociból akarja kiszedni a mindennapra valót.

Több fantáziát várnék el a megválasztott politikusainktól. Ne ilyen feltűnően Uraim!

Mindenesetre a kormány is rájöhetett erre, hisz a jövőben a honvédséget fogjuk fejleszteni. Erre sem mondhatunk nemet. Nem?

Mindenesetre örülhetünk, hogy ennyi „bánatpénzzel” megússzuk, s nem jönnek vissza a hatalomba a libsik és a komcsik. A többi ellenzék szerencsére esélytelen.

Nem egyedi

 Ha pedig valaki azt gondolja, hogy tarthatatlan ami nálunk folyik, s hazánk a korrupció és pénz lenyúlásának a legfőbb melegágya, akkor téved.

A FIFA’-nak 211 tagállama van (az Ensz kevésbé „divatos”, mert annak a tagállamszáma csak 193). Ők egy 22 fős végrehajtó bizottságot választottak maguknak. Ez a 22 megválasztott futballszakember 4 egymás utáni körben választott a 2022-es futball világbajnokság helyszínével kapcsolatban. A döntés Katar lett, egy focival nem rendelkező kicsi, de gazdag ország, aki kedvéért a 211 tagállam jelenlegi bajnoki rendszerét felrúgva, decemberben fogják megrendezni a VB-t, amikor nem 45-50 fok meleg van Katarban, csak 25-30.

Az egész világ tudta, hogy a katari választás bunda volt, de a tagállamok mégsem fellebbeztek.

Volt az a pénz………..

2020. 08.29. V. Zsolt