USA legutóbbi elnökválasztása rávilágított világunk rothadó demokráciáinak természetére.
Vannak olyan fogalmak, amelyek valós tulajdonságait a politika átértelmezi, ködfelhőt von elé. Ilyen a demokrácia. Az emberi társadalmak egyikére se mondható — a szó eredeti értelmében: népuralom —,
hogy a demokrácia alapelvének megfelelt volna, sem az athéni, sem a római államforma, hisz a társadalom többsége rabszolga volt, mint ahogy a közép-, a felvilágosodás korában, vagy az ipari forradalom elején. Amerikáról ne is beszéljünk, mivel több millió indán hullája és rabszolga vére volt a kötőanyaga.
Kijelenthetjük, hogy az emberiség semmikor és sehol nem élt demokráciában, legfeljebb demokratikus jelleggel bíró társadalomban.
Aki demokráciáról, vagy demokratikus államról beszél, az egy fikcióról beszél. Nincs abszolút demokrácia, hiszen a mai demokráciák alanyai a „demokratikusan” választott képviselők, még csak nem is megbízott képviselői a választóiknak, hanem szabad mandátummal bíró döntéshozók, ahol a politikus értékrendje, egyénisége és személyes érdeke határozza meg döntéseit és nem a tényleges választói akarat.
Csak vezetők és vezetettek vannak! Ma már, leginkább megvezetettekről beszélhetünk. Az adott demokráciák jellegét a vezetőik személyisége, társadalmi empátiájuk, szakmai kvalitásuk és karizmájuk határozzák meg. Mindezért kimondható, hogy minden állam autoriter vezetésű, még akkor is, ha működésében jelen vannak a demokratikusnak mondható intézményrendszerek, ami mára kiegészült egy negyedik hatalmi ággal, ami jelentős befolyással bír a másik háromra.
Montesquieu, három hatalmi ágat különböztetett meg: a törvényhozást, a végrehajtást és az igazságszolgáltatást, amelynek szétválasztása és egymást ellenőrzése biztosítaná úgymond egy demokratikus állam működését. A technikai és a digitális fejlődés létrehozta a negyedik hatalmi ágat, a média hatalmát, ami mögött a gazdasági, pénzügyi hatalom áll. Ma már a média és hozzákapcsolódó közösségi hálók társadalmi, politikai befolyása felülír minden hatalmi ágat, de legfőképpen a keresztény gyökerű társadalmak értékrendjét, a természeti törvényeket (LMBTQ), az erkölcsöt, a kultúrát, a választások eredményét.
Az Amerikai Egyesült Államok esetében ez még inkább így volt és ma is így van. Az USA elnökének a személye, személyisége, politikai elvei meghatározzák az államszövetség politikai, gazdasági folyamatait illetve a világpolitikát is. Ha van a világon autoriter állam, akkor az az USA, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy igazából a pénzügyi és gazdasági hatalom irányítása alatt áll az adott elnök és a törvényhozás. J.F. Kennedy után Trump volt az, aki megpróbált a háttér hatalom szorításából kibújni. Látjuk egyiknek sem sikerült, Kennedyt meggyilkolták, Trump-ot már „humánusabb” módszerrel sikerült félre állítaniuk, míg a Demokrata inkvizítorok most azon munkálkodnak, hogy karakter gyilkosságot hajtsanak végre rajta.
Emlékeztetőül elevenítsük föl Trump hatalomra kerülésének, elnökségének főbb folyamatait:
- Trump vállalkozóként kívülről érkezett a politikába a balliberális oldal legnagyobb meglepetésére.
A 2017-es megválasztásával még erősebb támadás érte balliberális oldalról. Az amerikai média többsége (80%) ellenséges volt vele szemben a mai napig is.
- Trump hivatalba lépése napjától lemondott elnöki tiszteletdíjáról, ezzel jelezve, hogy nem a pénzért kell neki a hatalom, hanem a hazája érdekében kíván cselekedni.
- A 2020-as világ járván jelentősen befolyásolta választási esélyeit.
- Közösségi oldalak folyamatosan cenzúrázták Trump bejegyzéseit, most a Facebook, a Twitter és a YouTube oldalait is blokkolták.
- A demokraták nyíltan támogatták a Black Lives Matter és az Antifa csőcselék randalírozását.
- A 2020 elnökválasztás „eredménye”, legitimitása erősen kérdéses.
- A választás során felmerült anomáliák felvetik az „intézményesített csalás” lehetőségét.
- A választással kapcsolatos Tramp által kezdeményezett kereseteket az adott államok bíróságai és a szövetségi legfelsőbb bírósága érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
- A mai napig nem lehet tudni, hogy a választásra jogosult polgárok közül hányan is regisztráltatták magukat a 2020. november 3-i elnökválasztásra.
- Kétségek támadtak a szavazatszámláló szoftver hitelességét illetően.
- A november harmadikai választás napján már 1 millió levél és előszavazat volt leadva.
A választással kapcsolatos adatok, amelyek hitelesíthetnék a választás tisztaságát nem érhetők el, legalább is részemről, és a sajtó is csak találgatni volt kénytelen. Egyetlen hiteles adatra sikerült rálelnem, az aktuális lakosság létszámára.
- Amerikai Egyesült Államok lakosságának a száma 2021. januárjában: 332 054 618 fő
- A szavazásra jogosultak számát illetően csak becslések voltak találhatóak. ”Körülbelül 239 247 182 ember volt jogosult szavazni 2020-ban. Bár még nincs rendelkezésre álló adat az országosan regisztrált választópolgárokról 2020-ra, a Reuters számításai szerint a cikk megjelenésekor becslések szerint 206 557 583 regisztrált szavazó volt.”
- Az amerikai választási rendszer úgy rendelkezik, hogy a választásra jogosult polgárok közül csak az szavazhat, aki az adott választókerület állandó lakója és előzetesen jelezte választási szándékát, vagyis regisztrált szavazó. Trump-ék több szabálytalanságra is felhívták a figyelmet:
3/a. Halott emberek nevében is adtak le szavazatot, amit elvileg a regisztrálási kötelezettség miatt nem volna lehetséges.
3/b. A szavazat számlálók üres szavazólapokat töltöttek ki. Az indoklás szerint azért, mert a sérült szavazólapokat másolták át. Hogy lehetséges az, hogy a szavazatszámlálóknál üres szavazólap volt? A „beküldött sérült szavazólap” érvényességét kik bíráltál el? Ki, vagy kik adtak megbízást a szavazólapok átmásolására. Egy korrekt választási rendszerben egy feldolgozásra alkalmatlan szavazólapot biztosan érvénytelenként kezelnék. — Nálunk biztosan.
3/c. A levélszavazatok esetében nem volt szövetségi szinten egységes eljárás kidolgozva. Az államok eltérően értelmezték a levélszavazatok beérkezésének határidejét. Egyes államok a választás napját vették figyelembe, míg mások a szavazólap feladásának napját, ami lehető vétette a vissza dátumozást.
A posta nem tudta időben kézbesíteni a leveleket. — Erről részletesebben az alábbiakban.
3/d. Egyes szavazókerületekben több szavazatot adtak le, mint a regisztrált szavazók száma.
3/e. A republikánus választási megfigyelőket eltávolították a szavazatszámláló helységekből, míg a demokrata megfigyelők ott maradhattak.
3/f. A Trump-ék által benyújtott bírósági kereseteket a demokrata vezetésű államokban vizsgálat nélkül elutasították, mint ahogy a legfelsőbb bíróságon is tették.
De nézzük az Egyesült Államok 2020-as elnökválasztás végeredményét eldöntő „billegő államok” választási eredményét és az abból levonható következtetéseket. Mindannak tudatában, hogy; „A New York Times október közepi elemzése szerint egyébként Biden az elnökválasztási kampányban jóval többet költ televíziós hirdetésekre, mint Trump, különösen a billegő államokban.”
Feltűnő és elgondolkodtató, hogy Trump háromszor annyi szavazattöbbséggel nyerte el a három államban (Florida, Ohio, Észak-Karolina), az elektori mandátumokat, mint Biden ötben.
USA elektorainak a száma: 538
Biden: 306,
Trump: 232 elektori helyet tudott hivatalosan megszerezni.
A fenti táblázat jó lehetőséget ad arra, hogy eljátszunk azzal a matematikai gondolattal, hogy Trump miképpen nyerhette volna meg a választást. Például úgy, hogy a republikánus vezetésű négy államban nyer, illetve két demokratikus vezetésű államban is tud nyerni (pl. Észak-Karolina mellett még Wisconsin is), akkor Trump nyer 273 elektori szavazattal. /236-62= 174+(29+18+ 16+11)= 248 +(15+10)= 273/. Mindez érhetővé, de nem elfogadhatóvá teszi, hogy a Bidenék minden eszközt — törvényest és törvénytelent is bevetettek a győzelmük érdekében. Attól, hogy a bíróságok legitimálták Biden győzelmét, az csak a „jogszolgáltató bürokrácia” mesterkedésének tudható be.
A fentiek alapján már érthető, hogy Trump miért harcolt olyan hevesen a választás tisztaságáért. Nem vagyok összeesküvést gyártó, de ha összességében vizsgáljuk az eseményeket — beleértve a januári eseményeket — és a demokraták inkvizíciós próbálkozásait, akkor megértjük azt az életre-halálra szóló küzdelmet, ami a Trump-ciklus alatt folyt a demokrata és a republikánus tábor között.
A levélszavazatokkal kapcsolatos anomáliák megértése érdekében ide idézném a Wikipediából kiollózott információkat:
„2020. május 6-án a Trump által kiválasztott és a szenátus által megerősített USPS Kormányzótanács [21] bejelentette DeJoy kinevezését posztvezetővé és vezérigazgatóvá, annak ellenére, hogy aggályok merültek fel az összeférhetetlenség miatt. … DeJoy nem ment keresztül a postamester általános szokásos ellenőrzési folyamatán; két külön keresőcéget használt az USPS testülete, és egyik cég sem említette DeJoy-t a jelöltek listáján. [25] … 2020. augusztus 7-én DeJoy bejelentette, hogy átrendelte vagy elmozdította az USPS 23 magas rangú tisztviselőjét, köztük a napi műveleteket felügyelő két felső vezetőt. [39] [35] Azt mondta, hogy megpróbál új életet lehelni egy "összetört üzleti modellbe". [40] Gerald E. Connolly képviselő, aki az USPS-t felügyelő házbizottság elnöke, elmondta, hogy az átszervezés "szándékos szabotázs" volt. [35]…A várakozások szerint a postai úton küldött szavazólapok nagy mennyisége mellett a negatív előrejelzés részben számos olyan intézkedésnek tudható be, amelyet Louis DeJoy, az Egyesült Államok újonnan kinevezett postamestere hozott, ideértve a túlórák betiltását …, valamint a nagy sebességű levélválogató gépek százainak leszerelésében és eltávolításában a postaközpontokból. Augusztus 18-án, miután a képviselőházat visszahívták az augusztusi szünetről, hogy szavazzanak a változtatásokat visszavonó törvényjavaslatról, Louis DeJoy bejelentette, hogy minden változást visszavon a novemberi választások után. … A postai dolgozóknak címzett, 2020. augusztus 13-i levélben DeJoy megerősítette a postai kézbesítés késedelméről szóló jelentéseket, és azokat a változások „nem szándékos következményeinek” nevezte, amelyek végül javíthatják a szolgáltatást. [41] Ugyanakkor, amikor olyan intézkedéseket hozott, amelyek a postai dolgozók és a szakszervezeti tisztviselők szerint lassítják a postai kézbesítést, Trump elnök egy tévés kérdezőbiztosnak azt mondta, hogy ő maga blokkolja a postai szolgáltatások pénzeszközeit a postai úton történő szavazás akadályozása érdekében. (Wikipedia)
Amennyiben fennáll és igaz az az állítás, hogy Trump szabotáltatta el a levélszavazatok időben történő beérkezésének az idejét, akkor az alábbi kérdések merülnek fel:
- Valóban Trump jóváhagyásával történt a szabotázs, akkor milyen tanácsadók vették körül?
- Louis DeJoy régi republikánus üzletemberként tudnia kellett, hogy egy ilyen szabotázs akció törvénytelen és visszájára fordulhat, mint ahogy meg is történt.
- 2020. augusztus 18-án USA képviselőháza miért vette tudomásul Louis DeJoy bejelentését, hogy majd csak a választások után vonja vissza a változásokat?
- A demokraták miért nem harsogták világgá a szabotázs tervét?
- Louis DeJoy nem egy beépített embere volt a demokratáknak?
Kérdések és kérdések, amik válasz nélkül maradtak, és félő, hogy úgy is maradnak.
Végezetül nem kerülhetem meg Trump 2021. 01. 06-i Washingtonban tartott beszédét és azt követő eseményeket.
Trump több százezres támogató előtt egy órás— nem előre megírt — beszédet mondott (a beszédet elmentettem). A beszédének fő eleme volt; felsorolta azokat az eseteket, amik csalásra utaltak, míg a tüntető tömeg támogatását megköszönte, illetve kitartásra buzdította támogatóit.
Trump wasingtoni beszédét a Youtube letiltotta: (https://www.youtube.com/watch?v=IvJVZAxJE8Y&t=10351s).
Most pedig a balliberális amerikai média a Trump beszédjéből egy- másfél perces kiemelésekkel próbálják igazolni lázító szándékát. Trump egyetlen szóval sem nem mondta, vagy buzdította a tüntetőket, hogy foglalják el a capitoliumot.
Tapasztalataim alapján megjegyzem, hogy demonstráció célja több féle is lehet; érdekmegjelenítő, támogató, valós vagy vélt igazságvédő illetve önmaga mutogató, propaganda jellegű. Trump által meghirdetett washingtoni tüntetés támogató és igazságvédő volt. Az ilyen demonstrációk mindenkor heves vérmérsékletűek — lásd a Black Lives Matter erőszakos tüntetéseket. Ilyen esetekben egy-két provokátor elég ahhoz, hogy a tömeg egy részét olyan cselekedetre vegye rá, ami politikailag értelmetlen és jogilag támadható.
Ha a demokraták valóban jogszerűen akarnának eljárni, akkor Trump-ot a postai szolgáltatások szabotálása és a tüntetésen elhangzott csalásra vonatkozó állításai miatt kéne bíróság elé citálni és nem politikusi és emberi méltóságában kéne megalázni. A demokraták nyílván valóan nem akarnak egy kétes kimenetelű bírósági perekbe keveredni, ahol az állításoknak bizonyító erejűnek kell lenni, de ők nem az igazság feltárásában érdekeltek, hanem Trump politikai megsemmisítése.
Végezetül ide idézek több olyan információt, véleményt, ami továbbgondolásra érdemes, mert ami az Amerikai Egyesült Államokban „törvényesen” megtörténhetett, az akár Európában vagy nálunk is megtörténhet.
„Kohán Mátyás az amerikai elitnek írt ironikus nyílt levelében a montesquieu-i elvre utal, amely szerint a hatalom ágai a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói ág. A média nem gyakorolhat közhatalmat, és nem is törekedhet annak gyakorlására. Ha médiatulajdonosok a végrehajtó hatalom megszerzésére ácsingóznak, elfogultak, vagy médiumaiknak pártos hovatartozása van, akkor az Önök politikai berendezkedése oligarchikus. Mindezt az sem legitimálja, ha a médiacégeken túl egyéb vállalatok, például a gyógyszercégek, a mezőgazdasági gigászok vagy a hadiipar, hasonló módon igyekeznek maguknak végrehajtó hatalmat vásárolni. A média feladata a civilizált országokban nem a nyílt politikai aktivizmus, hanem a legfeljebb értékrendek mentén szubjektív, de tényalapú tájékoztatás. A gyógyszercég gyártson gyógyszert, a mezőgazdasági gigászok arassanak, a hadiipar gyártson puskát, az újságíró mondjon igazat. Minden egyéb tevékenység kapitalizmusnak álcázott oligarchia.” Forrás: Tüposz
„Trump elnöksége alatt (a koronavírus-járvány előtt) 5 százalékra csökkent a feketék munkanélküliségi rátája, ami a valaha volt legalacsonyabb arány; a feketék szegénységi mutatója pedig 21 százalékra csökkent, ami úgyszintén történelmi siker. Novemberben Trumpra szavazott a 35 év alatti hispánok, a 35 év alatti feketék és a melegek egyharmada. Úgy látszik, szerintük Trump politikája nem volt gyűlöletkeltő. Ez a társadalmi réteg régen a demokraták szavazótábora volt. Most megy a sopánkodás, hogy a demokraták által lenézett réteg merészel máshová szavazni.
A jobboldali populizmus a régi patrióta konzervativizmus felélesztése. A fordulat pedig bejött: a demokraták arra készültek, hatalmas vereséget mérnek a republikánusokra, irgalmatlan pénzt öltek prominens republikánus képviselők és szenátorok leváltásába – sikertelenül. A republikánusok elvesztették a szenátusi többséget, és nincs képviselőházi többségük, de nagyon megszorongatták a demokratákat, akik még tagállami szinten sem könyvelhettek el sikereket. Egyre egyértelműbb az amerikai jobboldali értelmiség körében is, hogy a republikánusoknak a trumpizmust kell továbbvinni Trump nélkül.” (mandiner.hu)
„Thierry Breton belső piacért felelős francia uniós biztos szerint „zavarba ejtő” felismerés, hogy egy vezérigazgató kikapcsolhatja az Egyesült Államok elnökének „hangosbeszélőjét”, mindenféle fék és ellensúly nélkül. Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter szerint a digitális oligarchia fenyegetést jelent az országokra és a demokráciákra. Gabriel Attal kormányszóvivő szerint problémákat vet fel a közéleti szereplők elhallgattatása, hiszen nincsenek a törvény által meghatározott specifikus kritériumai az eljárásnak.
Angela Merkel is problémásnak tartja, hogy a Twitter felfüggesztette Trump fiókját. A szabad véleménynyilvánítás elemi fontosságú szabadságjog, amit csak a hatályos törvények keretein belül lehet korlátozni. Varga Judit szerint a digitális imperializmusban immáron nem számít, hogy az ember egy átlag felhasználó vagy éppen a világ vezető hatalmának demokratikus úton megválasztott elnöke, ugyanis kiderült, hogy mindkettőt egyetlen gombnyomással el lehet hallgattatni. Kiderült, valójában mennyire kiszolgáltatottak vagyunk a liberális közösségi média globális kontrolljának.” (MH 12)
Demokraták vonatkozásában csak annyi a megjegyzésem: Ezek nem hülyék, hanem aljasak, mint ahogy a mieink is!
Joe Bidennel kapcsolatosan az a véleményem, hogy Joe Biden csalással lett az Egyesült Államok elnöke! Nem csodálkoznék azon, ha az amerikai történelembe úgy kerülne be, mint „Biden a csaló!”
Az igazi kérdés az, hogy hogyan lehet a negyedik hatalmi ág tulajdonosait, működtetőit "demokratizálni"?
- 01. 17.
Takács András
