Sajnálom a professzor emeritusokat. Úgy járnak, mint barátom, Dr. Prof. em. V. Cs. aki nemhogy tanára, hanem barátja is volt Orbán Viktornak. Rendszeresen írogatott neki, kifejtve, mit kellene másként tennie a kormánynak. Válasz, eredmény nem volt, mígnem találkoztak, s kiderült Orbán évek óta egy sort sem kapott tőle.

Mi történt? A miniszterelnököt körül vevő mamelukok megszűrik az információkat, ami önmagában érthető, a saját jövőjüket építik, mindaddig, amíg máshol nem kapnak pár forinttal jobb ajánlatot.

Akkor ki is a hibás? Aki kinevezte őket, azaz maga a miniszterelnök. Vajon annyira buta a kormány, hogy ne tudná magát megvédeni az ellenzék vádjai ellen, s ezért Rihmer Zoltán professzor segítségére lenne szüksége? Szó sincs róla..

Dr. Prof. em. V. Cs.-nak barátomnak is elmagyaráztam, 1,1 a Fideszre szavazni hajlandó hajléktalan többet ér a kormánynak, mint ő.

A professzorok éppen azért nem kellenek a kormánynak, mert nem hajlandók erkölcsi korrupcióra. A mamelukok igen.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az ellenzék valóban olyan bugyuta, mint amilyennek mutatja magát. Ezzel áltatjuk magunkat.

Hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy a kormány nem képes megvédeni magát az aljas vádak ellen. Azt hisszük, ránk van szüksége a kormánynak. Dehogy van, ellenkezőleg.

Gyakran olvasok kínos precizitással összeállított listákat kormányunk jótéteményeiről, ahol gálánsan elkerülik azon intézkedések említését, amelyek egyre többünket irritálnak. Ezek lényege, hogy ilyen jó kormányunk még nem volt, fantasztikusan felfelé ível az ország gazdasága, meredeken emelkednek a bérek (nagy részüket a magyar mikro-, kis- és középvállalkozók fizetik meg, saját hasznuk kárára), csökken az államadósság..., de minek soroljam megteszik helyettem mások. Csak egyet nem tesznek meg. Nem mérlegelik azt, hogy vajon hol tartana az ország, ha a kormányunk udvartartása nem herdálná el a megtermelt javak bizonyos hányadát.

Nem véletlen, hogy a visegrádi társaink jócskán előttünk vannak, s már Románia is kezdi ledolgozni a hátrányát (tessék megnézni például az útjaikat). Náluk nem voltak Gyurcsányék, szokták/szoktuk mondani. Való igaz, de a hátrányunk nem csak ebből fakad. Ne dugjuk homokba a fejünket.

Bevallom, szerintem sem volt a rendszerváltás után ennyire jó kormányunk, de úgy is fogalmazhatnék, hogy ez a legkevésbé rossz. Intézkedéseinek nagy része azt szolgálja, minél több szavazója legyen, minél hosszabb ideig. A minimálbér emelésének hátulütőiről írtam, a családtámogató intézkedések negatív következményeivel a jövőben fogunk megismerkedni.

Az még nem lenne baj, hogy egyre több működtetési rendszert központosít a kormány, hanem az a probléma, hogy ezek nélkülöznek minden szakmaiságot, létrehozásuk kizárólagos célja, hogy az ellenőrzést gyakorolhassák (a gyeplőt fogják). Gondolhatunk itt a Nemzeti dohányboltok létrehozásától kezdve a KLIK-ig, a Nemzeti Kulturális Alaptól kezdve a felsőfokú intézmények kancellári rendszerének kiépítéséig, vagy a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. létrehozásáig, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek átalakításától (lényegében megszüntetésétől) kezdve a Nemzeti Vizeldék kialakításáig (ja, ez még hátra van).

Amíg a 900 ezer (mikró) és KKV számára 1 %-os társasági adókedvezmény biztosítása mellett a minimálbér és kötelező bérminimumok előírásával tovább nehezítik a magyar vállalkozók életét, addig a multik számára 10 %-os társasági adókedvezményt adott, s ahol minimálbéresek nincsenek is, mert azokat alvállalkozóként alkalmazzák.

Az autópályák építése még drágább, mint a bajnai időkben. Egyes beruházások bekerülési értéke 4-6-szorosa lett az eredeti terveknek (Duna Aréna, stadionok), s néhány bujtatott extra beruházás indult el, amelyeknek a végösszegét nem is sejtjük (Vadászati Világkiállítás, Hungexpo).

„Csókosok” tömege lepi el a felső irányítást és az államilag központosított intézményrendszert. Professzorok kinevezéséről (sőt még alkalmazásáról) pedig szó sincs. Az állam irányításában a helyettes államtitkárokkal bezárólag 440 (részben képzetlen) „ítélet végrehajtó” van. Egyes központi intézmények vezetőinek fogalmuk sincs az irányításuk alá tartozó apparátus szakmaiságához (Tállai Andrásnak nem ismerte a karácsony előtt kiosztott ajándékpénzek adótételeit, túl azon, hogy ezeket a tengerentúli magyaroknak is elküldték, vásárolják le azt pl. Sydneyben).

A kormány most, az önkormányzati választások alkalmával döbbenhetett rá arra, hogy a „mosolypénzek” kiosztásával nem vásárolhatók meg a szavazók (legalábbis egyre növekedő részük), van, amit pénzzel nem lehet megváltani.

Vég nélkül lehetne sorolni azon intézkedéseket, amelyek kis anyagi ráfordítással folyamatosan nagy szavazóbázist biztosítanak, de az állampolgárok életét a hivatalok cseppet sem könnyítik (kivéve a kormányablakokat, amelyek a meglévő – felesleges és bosszantó – adminisztráció elvégzését gyorsítják csak).

Lehet úgy 4-5 éve, amikor a kormány létrehozta az „Idősügyi Tanács”-ot , annak érdekében, hogy mindenki megírhassa a jobbító szándékait tartalmazó ötleteit. Én még aznap két „kész” anyagomat továbbítottam, de válasz azóta sem érkezett, illetve a Tanácsot a kormány pár hónap után hivatalosan megszüntette.

Miért vagyok tökéletesen meggyőződve arról, hogy a kormány a „szavazómegtartó” intézkedésein kívül érdemleges intézkedéseket nem tesz, azaz a háttéralku megköttetett az ellenzékkel (feltehetően még anyagilag osztoznak is):

• Nem készült el a rendszerváltáskor egy államháztartási mérleg, ilyen nem is lesz. (170 ezer milliárd forintról és annak nem létező kamatairól van szó)
• Nem történt meg a 2006. évi Gyurcsányista atrocitások utáni felelősségre vonás, és nem is lesz.
• A kormány egyetlen egy ellenzéki politikust (hangadót, tettest, bűnöst) nem vont felelősségre, és nem is fog.
• Bár jogilag adott volt az Off-shore pénzek hazahozatala (a tulajdonosok felelősségre vonása), ez mégsem történt meg, mert a kormány tagjai és hűbéresei is érdekeltek benne (55000 milliárd forintról van szó, amelynek 10%-át kellett volna adóként befizetni, ez csaknem a teljes paksi beruházás összege).
• A letelepedési kötvényeknél (ellentétben az összes – 20 - többi Uniós országgal), az aranyvízumok összegét a kormány kamatos kamattal visszafizeti (2 milliárd Euró) a betelepültnek.
• Bárdolatlanul, az ország nyilvánossága elöl még nem is leplezve, folyik a legnagyobb aktuális „csókosokon” keresztül a magánbankszámlák gazdagítása (Simicska, Mészáros, Farkas)

Nézzünk szembe a tényekkel. A Gyurcsány félék az ország azonnali kirablásával akartak gazdagodni, amit meg is tettek (csupán Gyurcsány kétszer akkora összeget mentett ki a Fülöp-szigetekre, mint ami a 2 milliárd Eurós aranyvízum). Ezért nemhogy nem került felelősségre vonásra, de még egy „tényleg ezt tetted te kis hamis?” tartalmú kérdést sem tett fel neki (a szavazóinak ezt ígérő) az őt legyőző kormány, s ilyenre nem is fog sor kerülni.

A jelenlegi kormány töredékét (körülbelül egyharmadát) teszi zsebre a Gyurcsány éra kormányának, azaz a fenntartható kizsákmányolás mellett döntöttek.

A kormány és ellenzéke között tehát működik az az egyezség, hogy lényegében nem bántjuk egymást, csak az egymás kemény bírálatának látszatát tartjuk fenn.

A hatalom birtoklásához a kormánynak nem a professzorok segítségére, hanem gondolkodni egyre kevésbé tudó, „szavazópénzzel” megfizetett tömegekre van szüksége. Ez utóbbit a jelenlegi (legyengített) oktatási rendszerünk bővített létszámban biztosítja is.

2010-ben a teljes ismeretségi (baráti) köröm teljes mellszélességgel a Fidesz-KDMP-re szavazott. Tavaly is ezt tettük kétszer is, de (egyikünk kivételével) már nem meggyőződésből, hanem az ellenzéktől való irtózásunk miatt.

Hát igen tisztelt professzor urak, és hozzájuk hasonló, az országunkon segíteni kívánó értelmiségiek. A szakmai véleményetekre a kutya sem kíváncsi az államapparátusban. Ők dicséretre, seggnyalásra vágynak. A professzorok és az értelmiségünk egy része ezt meg is teszi. Ők semmit nem véleményeznek, csak méltatnak.

Ha reflektorfényre vágytok professzor uraim, kövessétek a jelenlegi lakáj udvartartás viselkedését, ha nem, akkor ne csodálkozzatok, hogy a véleményetekre nem kíváncsi a kormány.

Honfiúi üdvözlettel:

Tiszainoka, 2020. január 25.

Dr. oec. Vinczeffy Zsolt