Már megint jelentkezett egy magyar. Péter a keresztneve, s ő valóban magyar, mármint a vezetéknevét illetően.

Érdekes ez a szó. Valamikor nevet takar, máskor jelzőt, olykor származást, de esetenként büszke elkülönülést jeleznek egyesek magukról, ezzel felsőbbrendűségüket jelezve. Volt már ilyen a történelemben, ha jól dereng, árjának tartották magukat. 

Hogyan is írt erről Ady?

Sósabbak itt a könnyek
S a fájdalmak is mások.
Ezerszer Messiások
A magyar Messiások.

Újból és újból felbukkannak a magyar messiások. Nemrég egy szintén Péter nevű apostol jelentkezett népünk megmentésére. Emlékezzünk, először hittünk is neki. Vártunk már egy messiást, de kiderült ez a Péter, nem az a Péter, aki előtte Simon volt.

 Mit is írt Sütő András Csoórinak, amikor felkérte, legyen a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke?

 „…a világ minden táján, ahol magyarok élnek, s ahol ma még a világnézeti, politikai megosztottság „magyar betegsége” pusztít...” ott nem érdemes gombja lenni egy kabátnak.

 Most egy újabb Péter jelentkezett megmenteni bennünket. Megint vártuk a messiást, ezért még sokan azt hiszik ő az.  Még az sem zavarja őket, hogy ez a magyar messiás háromszor is elárulta azt, akinek örök hűséget fogadott.

 A döghúsra repülnek a legyek. Kérdés mennyi légy marad?

 Az első Péter apostol olyan ember volt, akik kimondta, amit gondol, és ezért áldozata lehetett saját meggondolatlanságának és ingatagságának. 

 A mostani Péternek elég volt olyan pártot választania, aki mindezt helyette tette meg.

(Hitványabb Nérók még sehol sem éltek.)

 Egyszóval tele vagyunk messiásokkal, meg magukat igaz magyarnak mondókkal, akik értünk mindenre képesek, értünk hazudnak, nekünk lopnak, miattunk árulják el hazánkat, vérünket áldozzák eszméikért, baromnak nézve azokat, akik mindezt nem fogadják el.

Ezerszer is meghalnak
S üdve nincs a keresztnek,
Mert semmit se tehettek,
Óh, semmit se tehettek.

Tiszainoka, 2024.április 9.                         

 Vinczeffy Zsolt