A brüsszeli eurokraták fennen hangoztatják, hogy Ukrajna védelme és Oroszország elleni győzelemre segítése azért fontos, mert máskülönben Oroszország lerohanná egész Európát.

 Utánanéztem Oroszország háborús terjeszkedési gyakorlatának, s hogyan hat mindez a veszélyeztetett országok esetében.

Először is foglalkozzunk a gyarmatosítással, mint a kapzsi térnyerés egyik formájával!

 Ázsián kívül 2 gyarmata volt Oroszországnak, az 1430 km2 nagyságú Kauai sziget (Hawaii) és Alaszka, amelyet 1867.-ben az USA 7,2 millió dollárért vásárolt meg tőlük.

 Az újkortól számítva 31 országnak volt gyarmata, összesen 343 gyarmat. A legnagyobb gyarmattartó a Brit Birodalom volt 55 országgal, 34 millió km2 területtel, 458 millió lakossal.

         A gyarmattal rendelkezett/rendelkező európai országok

Az oroszok támadó háborúi a Kárpátokon túli (tőlük nyugatra lévő) országokkal.

Történelmi ismereteim szerint az oroszok támadó szándékkal kétszer lépték át a Kárpátok vonalát, mindkét esetben a Habsburgok kérésére. Első esetben 1799-ben, a napóleoni háborúk kapcsán a skót származású, francia tábornagy, Macdonald szenvedett vereséget a Szuhorov vezette orosz-osztrák csapattól 1798.-ban a trebbiai csatában (innen datálják Svájc függetlenségét, Szuhorovot pedig Itália hercegének nevezték el).

Másodig esetben éppen ellenünk harcoltak, 1849.-ben, szintén a Habsburgok hívására, hogy közösen verjék le a szabadságharcunkat.

A napóleoni támadás esetében nem az oroszok nyertek, hanem tél-tábornok, azaz az oroszok nem jöttek nyugatra. Ugyanígy nem támadtak vissza az első világháború kapcsán sem, hiszen a NOSZF győzelme utáni kaotikus állapotok miatt békét kötöttek a támadókkal (1917. dec. 15. Breszt). Egyébként is 1914-ben először Németország üzent hadat az oroszoknak (augusztus 1.), majd a Monarchia következett (augusztus 6.), majd meg is kezdte a támadást egy hét múlva.

 A II. Világháborúban Oroszország és Németország együttesen támadta meg Lengyelországot. támadta meg a németekkel egyetemben. A világháború végén a Kárpátok vonalát önvédelemből lépte át Szovjetunió.

(Oroszország európai országokkal ezen kívül 1552, 1721 között a svédekkel, a lengyelekkel és a litvánokkal tusakodott, 1791.-ben és 1878-ban a törökökkel, valamint Ázsiában 1904.-ben Japánnal harcolt.)

Összességében nem mondható el, hogy Oroszország kifejezetten agresszív ország, úgy tűnik, elég neki a jelenlegi 17 millió négyzetkilométer, egyébként sem valószínű, hogy amit manapság az Európai Unió képvisel, erre a q…plerájra az oroszoknak nincs szükségük, tehát:

Oroszország (és Szovjetunió) a világ legbékésebb országai közé tartozik.

Szovjetuniónak, illetve Oroszországnak 12 állam (6 európai és 6 ázsiai ország) köszönheti a létét. Ezek az alábbiak:

(Pirossal jeleztem, akiknek soha nem volt országuk, az orosz-szovjet beavatkozás előtt.)

- Finnország 1802-ben és 1918-ban (1802-ig soha nem volt saját állama). (1)

- Lettország 1918-ban (1918-ig soha nem volt saját állama). (2)

- Észtország 1918-ban (1918-ig soha nem volt saját állama). (3)

- Litvánia 1918-ban Oroszországnak is köszönhetően visszaállította az államiságot.

- Lengyelország kétszer, 1918-ban és 1944-ben állította helyre az államot Oroszország    

  segítségével.

- Románia az orosz-török háborúk eredményeként született meg, és Oroszország akaratából

   lett szuverén 1877-1878-ban.

- Moldova mint állam a Szovjetunión belül született meg. (4)

- Bulgária az 1877-1878-as orosz-török háborúban aratott orosz fegyverek győzelme

  következtében szabadult fel az Oszmán Birodalom elnyomása alól, és visszaállította

  függetlenségét, aminek ez volt a célja. „Hálaképpen” Bulgária az oroszellenes   

  koalíciók részeként részt vett két világháborúban. Bulgária jelenleg a NATO tagja, és  

  területén amerikai támaszpontok találhatók. 1945 után egyetlen orosz katona sem  

  tartózkodott a területén.

- Szerbia, mint szuverén állam is ennek a háborúnak a hatására született meg.

- Azerbajdzsán államként először csak a Szovjetunió részeként alakult ki. (5)

- Örményország fizikailag csak a Szovjetunió részeként maradt fenn és éledt újjá államként.

- Grúzia az Orosz Birodalomnak köszönhetően fizikailag megmaradt és újjáéledt államként

- Türkmenisztánnak soha nem volt államisága, és csak a Szovjetunió részeként alakult ki (6).

- Kirgizisztánnak soha nem volt államisága, és csak a Szovjetunió részeként alakította ki.  (7)

- Kazahsztánnak soha nem volt államisága, és csak a Szovjetunió részeként alakította ki.  (8)

- Mongóliának soha nem volt államisága, és csak a Szovjetunió segítségével alakította ki.  (9)

- Fehéroroszország és Ukrajna is először a Nagy Októberi Forradalom következtében a

  Szovjetunió köztársaságai részeként kapott államiságot. És csak 1991-ben (szintén

  Oroszországból) kapták meg teljes függetlenségüket.  (10, 11)

  Érdemes megfontolni az Oroszország-Szovjetunió szerepét is olyan államok születésében és

  kialakulásában, mint Kína, Vietnam, Észak-Korea, India, Görögország (Oroszország 1821-

  ben foglalta vissza a törököktől), Algéria, Kuba, Izrael, Angola, Mozambik stb.

  Ez egy történelmileg sajátságosan furcsa "agresszió" az oroszok részéről, nemde!

 Ennek az országnak a jelentős hozzájárulásával még Svájc is függetlenné vált    

 Franciaországtól. Ez Szuvorovnak köszönhető (226 évvel ezelőtt), és azóta Svájc

 soha nem harcolt (semlegességét elismerték).

Történt még:

- Ausztria felszabadítása a Harmadik Birodalom alól 1945-ben;

- Csehszlovákia felszabadítása a Harmadik Birodalomból 1945-ben; (12, Szlovákia sosem    

   volt)

- II. Katalin cárnő 1780-ban a Fegyveres Semlegesség Ligája létrehozásával segítette az 

   USÁ’-t a Nagy-Britanniától való függetlenségükért folytatott harcban.

- Az elmúlt 2 évszázadban kétszer is Oroszország (és Tél tábornok) biztosított függetlenséget    

   a legtöbb európai államnak, Napóleon és Hitler „megsemmisülése” után.

- Sztálin kiállt az Egyesült Államokkal és Angliával folytatott tárgyalásokon, hogy   

  Németország államisága megmaradjon a II. V.H. után.

Tehát az európai Unió brüsszeli képviselőinek jelentős része Oroszország általi katonai  megszállás rémképével riogatja az állampolgárait, holott éppen ezen országok egy része járt élen a gyarmatosításban, illetőleg szörnyű emberiesség elleni bűntetteket követtek el.

Közülük kiemelek kettőt elrettentő példaként.

Az egyik az Unió központjának helyt adó Belgium, a másik a háború kiterjesztésével fenyegető Franciaország.

Nézzük akkor a béke, igazság és demokrácia bajnokait!

Belgium

 Belga Kongó II. Lipót belga király magánbirtokának története

Lipót abban hitt, hogy egy ország csak akkor válhat naggyá, ha tengerentúli gyarmatokkal rendelkezik.  A belga kormány és a belga nép azonban erre nem mutatott érdeklődést, ezért Lipót arra törekedett, hogy saját személyes befolyása alá vonjon egy területet. A belga kormány ebben törekvésében támogatta, és pénzt is kölcsönzött neki.

 1876-ban létrehozott egy társaságot, amely látszólag nemzetközi tudományos és emberbaráti tevékenységgel foglalkozott – ez volt a Nemzetközi Afrika-szövetség. Ezen társaság álcája alatt felbérelte a híres felfedezőt, barátját, Henry Morton Stanley-t, hogy térképezze fel a Kongó folyásvidékét. Stanley expedíciója során számos szerződést íratott alá a helyi törzsi vezetőkkel, amelyekben azok földjüket Lipótnak adományozták. Így tett szert 2,344 millió négyzetkilométerre, ahol az 1885. évi felmérés alapján 11-16 milliós lakosság élt.

A gyarmati közigazgatás költségeinek fedezésére és a király magánpénztárának gyarapítására, kényszermunkára kötelezték a helyieket, hogy gumit és elefántcsontot szolgáltassanak be. E célból kényszermunkában foglalkoztatták a bennszülötteket, s akik szembeszegültek a gyarmati tisztviselők utasításainak, megkínozták, megerőszakolták, megcsonkították vagy megölték őket.

Mindezek úgy derültek ki, hogy egyre nagyobb számban találtak emberi testrészeket a telepek szomszédságában. A becslések szerint a kegyetlenségek és gyilkosságok, valamint az éhínség és a trópusi betegségek áldozatainak száma 2 és 15 millió közé tehető, bár a legtöbb forrás 8–10 millió közé teszi a halottak számát. A becslések szerint 1908-ra a gyarmat lakosságának fele elpusztult.

Az elkövetett kegyetlenségek hamarosan nyilvánosságra kerültek, A belga kormány a nemzetközi nyomás ellenére sem akart lépni, és csak 1908-ban annektálták a Kongói Szabadállamot, amelyet ezután Belga Kongó néven ismertek.

Mindezek ellenére a Lipót által bevezetett eszközöket Franciaország, a Német Birodalom és Portugália is igen hamar átvette az általuk uralt területek igazgatásában, ez hasonló katasztrofális következményekkel járt az ottani bennszülött lakosságra nézve.

Mindenesetre II. Lipót sosem tanúsított megbánást az országban történtek miatt.

1909. Lipót 1909.-ben halt meg, Kongó 1960.-ban vált függetlenné.

Franciaország

 A „nagy francia forradalom” idején, Franciaország lakosságának több mint a felét idegen népek alkották. Más nyelven beszéltek, más hagyományaik voltak. Például, németek, bretonok, korzikaiak, oxitánok, baszkok, olaszok. A forradalom után azzal kezdték a „nagy szabadság bajnokai”, hogy elvették iskoláikat, nyomdáikat, megnyomorították egyházi szervezeteiket. Ebbe például a bretonok nem nyugodtak bele és fegyveres ellenállásba kezdtek. Ebben alulmaradtak, kb. kettőszáz ezer (200,000) halott után. A francia martalóc sereg hihetetlen kegyetlenséggel fojtotta vérbe a felkelést. Volt olyan megye, ahol minden élőlényt megöltek a „civilizált” franciák. Csak néhány évtizeddel ezelőtt engedélyezték a kisebbségi iskolák megnyitását. A „szeparatista” baszkok és a korzikaiak ellen még ma is hajtóvadászatokat folytatnak.

 A franciák hűek maradtak „haladó” hagyományaikhoz és az Afrikában található 17 gyarmatuk 1961 óta évente 500 milliárd dollár összegben fizetett részükre un. maffia-védelmi pénzként. A 17 állam lélekszáma közel 252 millió volt, Franciaországban pedig 66 millió állampolgár élt. Az 500 milliárd dollár, az 500 ezer milliót jelent, s ha ezt az összeget a 252 milliós lakossággal elosztjuk, akkor a franciák fejenként évi 1984 (havi 165) dollárral csorbították meg az afrikaiakat. Az érem másik oldala, hogy az évi 500 milliárd dollár bevétel mit jelentett a franciáknak: 500 000 millió dollár : 66 millió fővel = 7600 dollár/év, azaz havi 630 dollár/fő. Franciaországban az egy főre jutó PPP 30 100 dollár/év. A volt gyarmatoktól beszedett 7600 dollár/év védelmi pénz tehát plusz 25 % GDP-nek felel meg, ami nem jelentéktelen tétel.

 Azért fogalmaztam múlt időben, mert 2000. év után több országból kizavarták a franciákat, mert az ukrajnai háború elején jeleskedő Wagner csoport részt vett különböző konfliktusokban szerte a világon – többek között a szíriai és líbiai harcokban, afrikai polgárháborúkban, ahonnan több országból kizavarták a gall kakasokat.

De mi történt előtte, ha valamelyik ország szakítani akart a francia fennhatósággal?

 Guinea - élén a szocialista Sékou Touré elnökkel - (nem az egyetlen ország volt) példáján mutatjuk be, hogy mire számíthattak azok, akik ellenállást tanúsítottak. Guineában 1958-ban megsemmisítették az infrastruktúrát, az irattárakat, az anyakönyvekkel együtt. A francia emberi lealacsonyodás és aljasság ékes példája volt az, amikor 3000 francia állampolgár úgy hagyta ott Guineát, hogy másnap az utóvédek ledózerolták az iskolákat, az óvodákat, a polgármesteri hivatalokat, az orvosi rendelőket, az egészségügyi laborokat. Azután megsemmisítették a dózereket, a traktorokat, a személygépkocsikat is. Végül franciásan – az emberi humanitás jegyében – a gyógyszerkészleteket is bezúzták, a tenyészállatokat leölték, és az áruházak élelmiszerkészleteit felégették vagy megmérgezték.

 Togo elnöke Sylvanus Olympio nem írta alá a De-Gaulle paktumot, de fizetett. Togo gazdasága azonban instabillá vált, így kilépve a francia „KGST-ből”, saját pénz nyomtatását kezdte meg 1963. január 10-én. Három nap múlva Etienne Gnassingbe idegenlégiós őrmester brigádja megölte. Modiba Keita, a Máli Köztársaság elnöke is így járt 1968. november 19-én.

 Jelenleg az igazság, a törvényesség és a demokrácia központi letéteményese Brüsszel. Ukrajna megsegítésének élén pedig az európai irányítást átvenni óhajtó francia elnök áll. A legnagyobb panamákat Uniós képviselők követik el, élükön Ursulával, azzal a bizonyos 38 milliárdos szerződéssel, amit SMS-ben kötött meg, majd azt kitörölte. Ha ez szabályos, akkor Magyarország élenjár a jó példával, azaz ki kell venni a hetes cikkely alól, s ki kell fizetni a további 22 ezermilliárd forintnak megfelelő, neki jogosan járó összeget.

Ukrajnában pedig úgy tűnik Zelenszkijért (vagy parancsára) harcolnak az ukrán állampolgárok. Zelenszkij pedig az amerikai multik érdekeiért viszi – akaratuk ellenére – „vágóhídra” a „honfitársait”.

Tiszainoka, 2024. június 8.  

Vinczeffy Zsolt