Ha valaki azt hiszi, hogy az igazság győzött a börtönbüntetésre ítéltek, vagy a gyöngyöspatai romák ügyében, az téved.

Viszont történelmi pillanatokat élhetünk át, mert tudományokban jártas „honfitársaink” anyagi okokból összeálltak a bűnözőkkel és a romákkal. Helyes volt a választásuk, hiszen mindkét csoportosulás kapható arra, hogy a védelmükre szegődött ügyvédek, bírák pénztárcáját adómentesen gazdagíthassák. Mert ugye azt senki nem gondolja komolyan, hogy a bűnözők és romák a számukra megítélt összeget kézhez is kapták. Ők annyit tettek zsebre, amennyit az ügyvéd- és bíró uraktól kaptak. A bűnözők esetében 9,2 milliárd, a romák esetében csupán 100 millió forintról van szó. Soha nem tudjuk meg, hogy milyen arányban riszteltek a felek, csak komoly gyanúink lehetnek ez ügyben.

A törvény szerint amit a törvények nem tiltanak, azt el lehet követni (a jogászok ne tudnák ezt?), tehát bármit, ami becstelenség, ami a közfelfogás ellen hat, azt el lehet követni, és e jog tudorai el is követik azokat.

Jogászaink egy része „hazatalált”, rálelt méltó partnereire, ráadásul a börtön jobbik oldalán.

A diplomás maffiózók

A jogi végzettséggel rendelkezők nagy része éppoly átlagember, mint egyéb diplomával rendelkező,  azzal a különbséggel, hogy ha kicsit is „jó helyen” dolgozik, sokkal jobban keres.

A „jogász-celebek” döntő többségét ugyanis nem az igazság, vagy a jogszerűség érdekli, hanem a pénz és a hatalom. Az egymásnak ellentmondó, vagy a mérlegelésükben indokolatlanul más megközelítésű ítéletek meghozatalakor, nem az igazság keresése vezérli őket, hanem pozíciószerzés, a hírnév és elsősorban a minél több pénz.

Mindezt az általuk kiépített jogi környezetben hajtják végre, kollaborálva a mindenkori politikával. Őket a regnáló hatalom irányultsága sem érdekli, hiszen a pénz és a hatalom kéz a kézben járnak, s nem zavarja őket semmiféle ideológia.

Emlékezzünk csak a vérbírókra, akik élvezettel ítéltek halálra ártatlan embereket. Aztán nem véletlenül nem történt elszámoltatás, sem a kommunizmus bűneivel, sem 1956-tal, vagy legfrissebben a 2006-os rendőri attakkal kapcsolatban. A privatizációban, vagy éppen a devizahiteleknél szintén aktív szerepük volt a „tanult honfitársainknak”. Arról nem is beszélve, hogy az az 55 ezermilliárd forint (ez minden lakosra számítva fejenként 55 millió forint), ami offshore cégekhez vándorolt ki, csaknem kétévi GDP-nek felel meg, ha ezt az összeget itthon termelőtőkeként működtetik, ott tartana az országunk, mint Ausztria.

A fantomcégek létrehozásához, a nagyobb összegű (több százmilliós) adósságok hajléktalanokra való átírásához szintén jogi segítség kell.

Czeglédy Csaba által létrehozott céghálózat bűnszövetkezetben elkövetett 6 milliárd forintot meghaladó csalást követett el. A szegedi bíróság kimondta a bűnösségét, de mivel Czeglédy a DK színeiben az Európai Uniós választásokon indult, mentességet kapott. A választások leteltek, Czeglédy azóta is szabad, sőt, mint az egyetlen hiteles és megbízató szakember, a DK vezető jogásza. A jogi környezet Czeglédy esetében hallgat, ráér a felelősségvonás (illetve esetében a büntetés letöltése)  bezzeg a raboknak és a gyöngyöspatai romáknak megítélt kártérítést azonnal ki kellene fizetni, fellebbezésnek helye nincs. Ezek ismeretében nehezen hihető, hogy a mindenkori magyar kormány nem érdekelt a jogászok által elkövetett több tízmilliárdos csalásokban.

Furcsa ez a szakma, ahol hivatalból kötelező elferdíteni a tényeket, kötelező hazudni. Sok esetben nem az igaz oldal győz, hanem az, ahol jobban tudnak hazudni. Ha egy bűnöző ügyvédje az ügyesebb, akkor a bűnöző ártatlanná válik.

A maffia – legalábbis a jogászi része – a bűnözését munkahelyi feladataként látja el, munkaidő alatt,  ráadásul arcátlan módon minden törvénytelen alkalmat megragadnak illegális többletbevételek megszerzésére. Őket teljes mértékben hidegen hagyja az igazság és a közérdek, számukra az országunk nem több mint pénz,- és hatalomszerzési lehetőség.

Általánosságban fogalmaztam, valószínűleg vannak tisztességes jogászok is (bár hosszú életem során ilyennel még nem találkoztam), de ahol a „szakma” a férgeseket nem veti ki magából, ott nyugodtan általánosíthatunk.

De, nehogy azt higgyük, hogy csak olyan ítéletek születnek, amelyek az országunk lakosságát háborítják fel. Az alábbiaknak néhány olyan példát hozok fel, amikor a jogászaink ugyanazt a BTK-át ellentételesen értelmezik.

Ellentmondásos bírói ítéletek:

1. A Cozma-per:

A történet:

A veszprémi késelés a 2009. február 8-án hajnalban, a veszprémi Patrióta lokálban és a bár előtt történt késeléses verekedés és gyilkosság közkeletű elnevezése. A szíven szúrt áldozat,  Marian Cosma román válogatott kézilabdázó volt. Rajta kívül még a segítségére siető klubtársai közül két idegenlégiós szenvedett sérüléseket: Ivan Pešić horvát válogatott kézilabdázót vesén szúrták, Žarko Šešum szerb válogatott kézilabdázót pedig fejbe rúgták.

Az elsőfokú ítélet szerint (2011. június 23.-án) a Veszprémi Városi Bíróság az elkövető első és másodfokú vádlottaknak életfogytiglani (30-30 éves)-, míg a harmadrendű elkövetőnek 20 éves börtönbüntetést szabott ki. (Rajtuk kívül további 12 elkövetőt részesítettek különféle büntetésekben.)

Fellebbezések után (2012. április 27.-én) a Győri Ítélőtábla az első és másodrendű vádlottak büntetését 18-18 évre, míg a harmadrendűét 8 évre csökkentette. Ez 40, illetve 60 %-os csökkentést jelent.

A másodfokú bíróság hangsúlyozta: a tények és a tanúvallomások, valamint egyéb bizonyítékok mérlegelésében az elsőfokú bíróság helyesen járt el, nem vádolható sem elfogultsággal, sem pedig rasszizmussal. Viszont a másodfokú ítélet indoklása szerint az elsőfokú ítéletkor a bíróság abból indult ki, hogy a fővádlottak akaratgyengeségben akarták Cozma és Pesics életét kioltani, ami az életveszélyt okozó testi sértéssel együtt halmazatban elkövetve vont maga után életfogytiglant.

(Hú vazeg, erre varrjál gombot! – mondják úri körökben.)

Tehát a Győri Ítélőtábla bírájának, Nagy Zoltánnak ez a véleménye, szemben a Veszprém megyei tanácsvezető bíró, Németh Balázs első fokon meghozott ítéletével. Nagy Zoltán állítja, hogy ő csak a törvényt tartotta be. Ezek szerint Németh Balázs nem? A két ítélet közötti nagy eltérések azt indokolnák, hogy Nagy bíró úr jelentse fel Németh bíró urat, miszerint ő nem tartotta be a törvényt, vagy rosszul értelmezte azt, azaz nem érti a szakmáját.

A történtekben-, az elkövetések módjában-, illetve semmi lényeges körülményben nem állapítottak meg különbséget az első és másod fokon. Mégis 40-, illetve 60 %-al csökkentették a büntetés idejét. A büntetéseik jó magaviselet esetén harmadolhatóak.

Az egész Cozma ügyet csak a bíró urak úszták meg.

(Volt az a pénz?)

Megjegyzés:

Geréb Ágnest (akinek 6 egymásra épülő diplomája van 1977-2010) első esetben 2011. márciusában, szülés közbeni gyermekhalál miatt gyilkosság címén 5 évre eltiltották a szakmája gyakorlásától, és 2 év felfüggesztett fogházbüntetést kapott. 2012 február 10-én az 59 éves, 50 kilós asszonyt boka rabláncban vezetve (!!!!) 10 évre emelve az eltiltást, s a kétéves fogházat letöltendőre változtatták (ami nem harmadolható).

2. Vörösiszap katasztrófa

A történet:

2010. október 4-én átszakadt a MAL (Magyar Alumínium  Termelő és Kereskedelmi Zrt.) tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár egyik vörös iszaptárolójának a gátja. A kiömlő, több mint egymillió köbméter zagy elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések jelentős részét, összességében 4000 hektáron terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva.

A Torna-patak teljes élővilágát kipusztította az erős lúgos szennyeződés, valamint erre a sorsra jutott a Marcalnak Torna torkolata alatt fekvő része is.

A katasztrófában tíz ember halt meg, a sérültek száma több mint 150 fő.

A 2010. november 5-én nyilvánosságra hozott kormányhatározat a MAL Zrt.-t nevezte meg az október 4-én bekövetkezett katasztrófa károkozójának.

A magyar kormánynak összesen 38 milliárd forintba került a vörösiszap-katasztrófát követő károk helyreállítása, ebből 21 milliárd forintot a környezeti elemek helyreállítása emésztett fel.

Néhány szalagcím (messze a teljesség igénye nélkül):

• A MAL-vezér válasza Szabó Györgyi tanácsvezető bíró kérdésére: meggondolatlan volt az első nyilatkozatom az iszapömlés után.
• Vörösiszap-per: az átszakadt kazetta tervezője szerint nem volt gond az építménnyel. Vörösiszap-per: a földmérők a katasztrófa előtt nem láttak semmit.
• Nem jogerős ítélet: A MAL felelős az iszapkatasztrófáért.
• Vörösiszap-per: Egymást hívták a polgármesterek a gátszakadáskor.
• „Vörös trutyi folyik Kolontár felé” – a rendőrséget nem a MAL értesítette.
• Vörösiszap-per: egy tűzoltó szerint a MAL-nál tudták, hogy szakadni fog a gát.

….” W. Ferenc – a tizenharmad-rendű vádlott – a MAL Zrt. környezetvédelmi felelőse elmondta: a MAL-nál tudták, hogy át fog szakadni a gát. Ezt a mérő kutak és a résfal közötti összhatás eredményeiből következtették, feltételezve, hogy 4-5 hónapon belül át fog szakadni a gát, de arra nem számítottak, hogy ilyen rövid idő alatt következik az be.

Az elsőfokú ítélet:

A Veszprémi Törvényszék tavaly január 28-án mentette fel – bűncselekmény hiányában – mind a tizenöt vádlottat a halált okozó gondatlan közveszély okozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vádja alól.

Az alapvető gond a tározó alatti föld összetételével, állapotával, állagával van, amiről senki sem tehet. A tárgyalásvezető bíró tehát a szakértői vélemények sorából egy tizedrangú – az ügy szempontjából elhanyagolható (azt nem előidéző) – tételt emelt ki, úgy beállítva a dolgot, mintha az egész katasztrófa emberi tényezőktől függetlenül következett volna be.

Idén január 23-án kezdődött el a Győri Ítélőtáblán az a másodfokú eljárás, amely a nagy vihart kiváltó elsőfokú ítélet 2016. január 28-án született meg a Veszprémi Törvényszéken (több mint 40 hónapon át tartó tárgyalás-sorozat és 7176 oldalasra dagadt jegyzőkönyv után) miután a vörösiszap-per mind a 15 vádlottját felmentették bűncselekmény hiányában.

Fellebbvitel:

2017. február 6-án Zólyomi Csilla, a Győri Ítélőtábla tanácselnök bírája tette közzé, hogy hatályon kívül helyezték a felmentéseket a vörösiszap-ügyben.

Szerinte a veszprémi törvényszék színvonalasan és maradéktalanul teljesítette az ügyfelderítési kötelezettségét, az indoklással azonban nagy problémák voltak.

Szerinte az okokról, mögöttes logikáról, olyan mértékben nem adott számot az első fokon eljáró bíró, hogy az ítélőtábla egyszerűen nem került olyan helyzetbe, hogy megítélhesse, helytálló-e az ítélet. Ezért azt érdemi felülbírálatra alkalmatlannak találták, a hiányosságokat másodfokon nem tudták kiküszöbölni.

Az ügyészség azt szerette volna, hogy ne a veszprémi törvényszék kapja meg újra az ügyet, mert úgy gondolták, azok után, hogy a veszprémi büntetőkollégium vezetője az elsőfokú ítélet után sajtótájékoztatót tartott, nem tud pártatlan lenni már ez a bíróság. Az ítélőtábla másképp látta, szerintük ebből még nem következik, hogy a veszprémi törvényszék elfogult lenne. Elég annyi, ha új bíró elé kerül az ügy Veszprémben, olyan elé, akinek még nincs kialakult véleménye.

A Győri Ítélőtábla határozatát a közlés után véleményezte Dr. Magyar György ügyvéd, aki szerint az újbóli elsőfokú tárgyalás csak formalitás lesz, s kétség sem fér hozzá, hogy újból felmentéssel zárul.

(Vazeg, akkor meg mi értelme van az egésznek?)

A tragédiát követően a tárgyalás a 7. évébe lépett.

(Van az a hatalom?)

3. Sokkoló: Patkánnyal etették és erőszakolták gyerekeiket
4. nov. 25.

A történet:

1. Rudolf és felesége, Andrea hosszú évekig emberi ésszel fel sem fogható borzalmakat művelt lányukkal és két fiukkal. A most elkészült vádirat szerint a 8, 9 és 10 éves kicsik pici koruk óta szenvedtek a kínzásoktól. A gyerekeknek együtt kellett pornófilmet nézniük szüleikkel, majd az abban látottakat rajtuk próbálták ki, előtte azonban gyakran félholtra verték őket. Az anya ahelyett, hogy megakadályozta volna a brutalitást, segített férjének.

Arra tanították őket, hogy csótányokat és más bogarakat fogjanak és egyenek meg, de patkányokat és más rágcsálókat is adtak enni a gyerekeknek. Nemegyszer úgy készítettek nekik „kókuszgolyót", hogy kekszreszeléket emberi ürülékkel gyúrtak össze, kókuszba forgatták, és azt adták jutalmul.

A családfő ügyvédje, dr. Csics Péter kijelentette, hogy amíg a vádiratot nem kapja kézhez, addig bővebben nem kíván nyilatkozni.

Az elsőfokú ítélet:

A Pest Megyei Főügyészség a házaspár ellen a nevelése alatt álló, 12. életévét be nem töltött személy(ek) sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt

emelt vádat.

A 2015.02.24-én hozott ítélet szerint viszont csak kiskorú veszélyeztetésében bűnösök, amiért két évet kaptak. Mivel azonban ezt az előzetes letartóztatásban letöltötték, szabadon távozhatnak a Budapest Környéki Törvényszékről. A szülői jogokat viszont elvették tőlük.

Ilyenkor felmerül, hogy a rendőrség és az ügyészség milyen anyagokat bocsátott a törvényszék rendelkezésére. Feltételezhetően a médiákban megjelent hírek csak rövid kivonatai voltak a teljes vizsgálati anyagnak. Ennek megfelelően az ügyben eljáró bíró vagy nem vette figyelembe az eléje tárt tényeket, vagy úgy ítélte meg, hogy mindezek nem képezik komolyabb büntethetőség tárgyát.

Megismételt elsőfokú eljárás:

Az évek óta húzódó büntetőügyben tavaly márciusban lett fordulat, amikor a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Budapest Környéki Törvényszék elsőfokú-, az ügyészi vádat végig kritizáló döntését, amely a szülők azonnali szabadlábra helyezésével járt és közvéleményt megbotránkoztatóan enyhe ítélet hozott.

A Fővárosi Törvényszék a megismételt elsőfokú eljárásban 2017.02.01-én hirdetett ítéletet a szigetszentmiklósi, gyermekbántalmazási ügyben. K. Rudolfot és feleségét is bűnösnek találta a bíróság és 13-13 év fegyházzal büntette őket. Az ítélet szerint leghamarabb nyolc év után szabadulhatnak.

“Megölnek a börtönben”- ezt kiabálta zokogva az a nő, akit volt párjával együtt azért ítéltek 13 év fegyházra, mert szexuálisan bántalmazták, verték és bogarakkal, valamint patkányokkal etették a gyerekeiket.

Ha a „szülők” leghamarabb 8 év múlva szabadulnak, akkor – ha jól számolom – a gyerekek még csak 20, 21 és 22 évesek lesznek. Mi lesz, ha bosszút állnak a szüleiken, és maradandó fogyatékosságot okoznak nekik?

Lesz az a bíró, aki súlyosabb ítéletet hoz a gyerekekre, mint amivel most a „szülőket” sújtották. (Bár következne be a börtönben az, amitől az „anya” fél! De az „apával” is!)

De mi lesz akkor, ha a fiatalokat szülőtartásra kötelezik, tekintettel a börtönévekben eltöltött idő miatt kiesett nyugdíj összege miatt.

4. A rendőri vezetők pere

Előzmények:

Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, szeptember 19-21-én és október 23-án Budapest utcáin történtek miatt elöljárói intézkedés, illetve utólagos felelősségre vonás elmulasztásával vádolta meg Bene László akkori országos főkapitányt, Gergényi Péter akkori budapesti főkapitányt és továbbá tucatnyi másik rendőrtisztet.

Ezek után 2006. október 23-án az akkor ellenzékben lévő Fidesz Astoriánál tartott nagygyűlését követő órákban ismét súlyos atrocitások történtek a rendőrség és a tiltakozók között. Ezekkel kapcsolatban az ügyészség azért kívánja a vádlottak felelősségre vonását, mert nem tettek azért, hogy megelőzzék, félbeszakítsák, illetve utólag kivizsgálják az alárendeltjeik által elkövetett túlkapásokat, másként fogalmazva járjanak el a rendőri attak ellen.

Az intézkedő rendőrök nem viselték az azonosíthatósági számukat, olyan eszközöket alkalmaztak, amelyek használata nem volt engedélyezett (viperák), illetve a fegyverhasználat során nem vették figyelembe az vonatkozó előírásokat, melynek következtében 12 feji sérülés (egy szemkilövés is) történt, s egy bántalmazott öngyilkosságot követett el. (Mindezt a Strassburgi Bíróság már elítélte.)

Elsőfokú ítélet:

A Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa 2015 októberében tárgyalt perben hirdetett ítéletet, amely Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt elöljárói intézkedés elmulasztása, a per negyedrendű vádlottját, aki a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka volt, parancs iránti engedetlenség miatt a legenyhébb szankcióban, megrovásban részesítette. A többi vádlott (tizenegy rendőrtiszt) ellen folyó eljárást elévülés miatt megszüntette, őket felmentette.

Fellebbezés:

Az ügyet tavaly (10 év múltán) novemberben kezdték tárgyalni másodfokon, a Fővárosi Ítélőtáblán, ahol az ügyész azt kérte, hogy a vádlottak többségét a táblabíróság mondja ki bűnösnek. Bene László és Dobozi József ügyében hatályon kívül helyezést és új eljárás lefolytatását indítványozta.

Másodfokú ítélet:

(2017. február 13)

Ítélet született másodfokon a 2006-os őszi események kapcsán megvádolt egykori rendőri vezetők ügyében. A Fővárosi Ítélőtábla részben megváltoztatta a korábbi döntést: Budapest volt rendőrfőkapitánya, Gergényi Péter 400 ezer forint pénzbüntetést kapott, a negyedrendű vádlottnak pedig ki kell fizetnie a bűnügyi költségeket, 150 ezer forintot.

Végül is miért kapott Gergényi pénzbüntetést, illetve mi került 150 ezer forintba?

(Egy szülőtartási perben – szintén idén februárban – a 80 éves (vesztes) alperest a bírósági kiadások megfizetésére kötelezték, ami összesen 800 ezer forintot tesz ki.)

5. Budaházy ügy

Előzmények:

A Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai nevű szervezet 2007 és 2009 között    (- az ügyészség szerint – a szerkesztő megjegyzése) erőszakosan próbált beleavatkozni a hazai politikába, többek között meg akarták akadályozni Gyurcsány és Bajnai kormányalakítását (Molotov koktélos-, futball labdába rejtett robbanószeres támadások, Csintalan Sándor megverése ??? stb.). A „terrorcselekmények” elkövetése során személyi sérülés nem történt, az anyagi károk is elenyészőek voltak. Budaházyt 2009. június 17-én a rendőrség lépre csalta, azaz adategyeztetés címén hívták be a Teve utcai székházba, ahol letartóztatták.

Az ítélet(ek):

Ezt követően váltogatták egymást a tárgyalások, letartóztatások, házi őrizetbe vételek, míg 2016 augusztusában Kenéz Andrea a Fővárosi Törvényszék Büntetőtanácsának bírája, Budaházyra bűnszervezetben, társtettesként elkövetett terrorcselekmény felbujtóként testi sértés és kényszerítése bűntette miatt 13 év, fegyházban letöltendő szabadságvesztést szabott ki. Tette ezt úgy, hogy a Budaházyékat vádolt cselekményekre semmi közvetlen bizonyítékuk nem volt.

Az indoklásában kiemelte:

„Ön mindenben bűnös. Ez a lényeg!”

Az ítélethozatal után a védelem felmentésért, az ügyészség súlyosbításért (mennyi fegyházat kért volna, 640 évet?) fellebbezett.

Megjegyzés: Dr. Kenéz Andrea bírónőt 2017. február 9-én megbüntették, mert még mindig nem adta írásba a per anyagát képző ítéletet. (Pedig, ha jól számolom, a lényeget 6 szóban -azaz: „Ön mindenben bűnös. Ez a lényeg!”  fogalmazta meg.)

Kenéz Andrea – a bírók gyöngye – egyébként e tekintetben visszaeső, mert a Budaházy pert lezáró ügy előtt pontosan 12 évvel korábban – 2002. augusztusában – a Tocsik per indoklásának írásba foglalásával is elcsúszott időben, amiért is már akkor is letolták. (Úgy látszik, ő inkább a szavak asszonya, s nem egy grafomán típus.) 2005-ben pedig visszaadta az Energol-ügyet (olajszőkítés), ezért annak tárgyalását elölről kellett kezdeni. Ő tárgyalta az Egymásért Alapítvány ügyét (2011. január 27-én), amikor az ítélethirdetés szünetében az első rendű vádlott, Földesi Szabó László kiment vizelni, és szart visszamenni (lelépett).

Kiknek állt érdekében ezt a buta libát alkalmazni ezek után?

(Az ilyen labilis emberekre vadászik a Hit-gyülekezete, vagy a Scientológia Egyház.)

A fordulat:

2017. február 13-án a Kúria döntése értelmében Budaházy és két vádlott társa, akik 2016. október 27-én kerültek (ismételten) előzetes letartóztatásba, újból házi őrizetbe kerülnek.

Engedtessék meg egy szubjektív megjegyzés!

Budaházy – aki egyébiránt a családfáját 1266-ig tudja visszavezetni – egy (ahogy mondani szokták) nagypofájú, krakéler alak, aki az igazság bajnokának érezvén magát „rendet” akart teremteni. Az összes bűne feltételezhetően ennyi. Ezek után a rendőrség lépre csalja. Ráfognak egy sereg – Bacsó Péter „A tanú” filmjébe illő – vádat, a különféle bíróságok elítélik, felmentik, házi őrizetbe helyezik. Az elmúlt 606 napban tehát teljes bizonytalanságban élt Budaházy, a családja, a rokonai, a barátai és az érte szorító emberek. Erre képes a rendőrség, az ügyészség és a bíróság.

Következtetések

A fenti – véletlenszerűen kiválasztott – példák alapján, a teljesség igénye nélkül – mint kívülállók – az alábbi következtetéseket vonhatjuk le:

Az ítéletekkel a közvélemény sok esetben nem ért egyet, azokat igazságtalannak tartja.

A laikus közvélemény a szerinte igazságtalannak tartott ítéletek meghozatalakor joggal feltételezi, hogy a bírónak anyagi és pozícióbeli érdeke fűződik a felháborító ítéletek meghozatalakor.

„Védekezésként” az ügyvédek részéről gyakran hangzik el, hogy az ítélet tűnhet igazságtalannak, de jogkövető.

Na, mármost, tessék tudomásul venni, hogy a jognak a társadalom igazságérzetét kell visszatükröznie, nem működhet a társadalomtól függetlenül! A jognak közérthető döntéseket kell hoznia, és világosan kell azokat indokolnia!

A fenti példák kiválóan érzékeltetik, hogy a közfelháborodást keltő bírói döntések nemcsak a jogban járatlan néptömegeknek nem tetszenek, hanem a jogászok (bírók és ügyvédek) között is éles harc dúl. Fényesen bizonyítják ezt az állapotot azok az esetek, amikor egy másik bíróságnak kiadott ügy értékelése és ítélete merőben eltér az előzőtől, annak dacára, hogy a vizsgált ügyben bárminemű eltitkolt, vagy nem ismert részlet nem merül fel a két ellentétes ítélet meghozatala előtt.

A gátlástalanságuk fényes bizonyítéka a peres ügyek rétestésztakénti elhúzása, minek következtében az általuk hozott (és nem a közvélemény által kikényszerített) elévülési idő, vagy éppen a feledés homálya miatt válik okafogyottá egy-egy ügy. (Bezzeg a börtönbiznisz és Gyöngyöspata esetében azonnali végrehajtás szükségeltetik.)

Így fordulhattak elő azok az esetek is, amikor a többszörös gyilkosok ügyét a törvény által előírt három évem belül sem sikerült lezárni, őket házi őrizetbe kellett engedni, ahonnan leléptek.

Pedig az ítélethozatalok elhúzását nem indokolhatja létszámhiány, hiszen Budapesten annyi ügyvéd működik, mint a 8,5 milliós Ausztriában, s hazánkban fele annyian „ügyködnek”, mint a 60 milliós Olaszországban.

Tiszainoka, 2020. február 26.

(nem jogász)