„Nem volt gyerekszobája”, szoktuk azokra mondani, akik nem tudnak viselkedni, nem tartják be a társadalom elemi íratlan szabályait, amelyek közé tartozik az etika is.

Vagy 60 éve, Pistikének sem volt „gyerekszobája”, pedig számára minden megadatott, ami szem-szájnak ingere. Mégis karácsonykor, amikor hintalovat kapott ajándékba igazi póni helyett, mérgében feldöntötte a karácsonyfát.

 Igaz nem Pistikének, hanem Kincses Gyulának, lánykori nevén „(hála)Pénzes” Gyulának hívják azt az embert, aki jelenleg az Orvosi Kamara elnökeként nyilatkozott helyettesei (Álmos Péter, Lénárt Rita, Nagy Ákos és Kárász Aranka) nevében is, hogy a kormány tartsa meg magának a fejenként félmilliós hálapénzt. Helyette többszörös fizetést, sokkal jobb ellátást követel a Magyar Orvosi Kamara nevében. Nem tudom, hogy e kérdésben egyeztetett-e a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökével, valamint közel 125 ezer tagjával. Feltételezem, hogy a tagok „alulról” másként látják ezt a kérdést, s elképzelhetőnek tartom, hogy sokukban nyomdafestéket nem tűrő vélemények fogalmazódtak meg az Elnök úrral és leányági felmenőivel kapcsolatban.

Persze, akinek bőven jutott az könnyen beszél.

 Sajnálattal veszem, hogy amikor havi több milliós hálapénzes esetekről, műhiba miatti halállal végződött műtétekről, kiugróan otromba orvosi hibákról, felelőtlen hozzáállásokról volt szó az Elnök úr nem hallatta a hangját, csak most, amikor sértődötten utasítja vissza a kormány bruttó félmilliós mosolycsekk ajánlatát. Ha annyira égeti a zsebét a nem borítékban adott pénz, dobja be a közösbe, vannak, akik megérdemlik, s akik nem olyan finnyásak.

 Tudja Elnök úr, nagyon sokan vagyunk. akik egy életet dolgoztunk végig a nyugati országok hasonló végzettségűek fizetésének töredékéért. Most ez után kapjuk a nyugdíjunkat is. Ráadásul nem voltunk olyan kedvező helyzetben, mint Ön, aki az MDF parlamenti képviselője, majd az első Orbán kormány Miniszterelnöki Hivatalának Kormányzati Stratégiai Elemző Központját vezette, aztán beállt a II. Gyurcsány kormány egészségügyi államtitkárának. Mindez első blikkre azt sugallja, hogy az Ön szakmaisága felülír minden politikai akadályt. Most azonban úgy vélem, Önnek teljesen mindegy, hogy hol-, csak pozícióban lehessen (és nem társadalmi munkában).

 Nem túl szerencsés, hogy amikor az egész világ egy vírustól retteg, akkor Önnek, mint orvosnak a piszkos anyagiak a legfontosabbak, főleg ilyen összefüggésben.

Egy tortát csak egyszer lehet szétosztani. Gratulálok, sikerült beletenyerelnie a tortába!

Vagy az egészségügyben dolgozók nevében tett kijelentését vegyük zsarolásnak?

Egészséget kívánok!

Dr. oec. Vinczeffy Zsolt