Mint egykori olimpikon édesapja, szembesülnöm kellett azzal a ténnyel, hogy a csillagok kedvezőtlen együttállása esetén az unokáim nem sportolhatnak rendszeresen, hacsak a tornaórának nevezett lépcsőn való ugrándozást nem tekintjük annak.

Hazánkban ugyanis a sportolni szándékozók 15 %-a teheti meg, amit szeretne. Pontosítok. Nem a lakosság 15 %-a sportolhat csak, hanem a sportolni vágyókból minden hetedik élhet a szenvedélyének (legalábbis szervezett formában).

Nálunk az élsportoló palántákat és élsportolókat támogatják, főképp a kiemelt sportágakban. (Példa: 2018-ban 190 milliárd forint társasági adóhoz az állam még 100 milliárdot tett hozzá. A 290 milliárdból 1,9 milliárd forint jutott a szabadidősportokra.)

Kit nevezünk sportnemzetnek?

 Sokféle megközelítéssel jellemezhetjük egy ország sportját.

Divatos megközelítés az olimpiai aranyérmek száma. Ez esetben, ha az összes sportággal számolunk, akkor Norvégia, Svédország és Finnország után a negyedikek vagyunk, viszont ha csak a nyári olimpiák érmeit vesszük alapul, akkor Magyarország az egymillió főre jutó olimpiai aranyérmeket tekintve világelső.

Ha azt vesszük alapul, hogy mennyi az egy főre jutó sportra fordított kiadás a GDP-t tekintve, akkor szintén hazánk a rangelső a 1,2 %-os ráfordítással. Ez persze csalóka, hiszen hazánk az egy főre jutó nemzeti össztermék tekintetében az 56. az országok rangsorában, amit Luxemburg vezet, Svájc, Makaó és Norvégia előtt. És itt kezdünk közeledni a valósághoz, azaz ha egy ország gazdag, akkor arányítva kisebb ráfordításokkal is jelentős sporteredményeket érhet el, mint például Norvégia.

A teljes igazsághoz akkor állunk a legközelebb, ha azt vizsgáljuk, az egyes országoknál a lakosság mekkora hányada sportol rendszeresen, saját pénzből, vagy állami segítséggel.

Ha spotnemzet vagyunk, miért nem vagyunk azok?

 Bár a pénzügyi ráfordításokat tekintve hazánk a rendszeresen sportoló nemzetekhez kellene, hogy tartozzon, de a számok ez esetben hazudnak, pontosabban a valóságot elfedik, legalábbis, ha az összefüggéseket nem vesszük figyelembe.

Ekkor viszont elmondhatjuk, hogy a legtohonyább, leglustább nemzetek közé tartozunk, elég, ha a túlsúlyt vesszük figyelembe, miszerint az USA, Mexikó és Új-Zélandot követve a negyedikek vagyunk a 206 ország rangsorában (a lakosság elhízásának mértéke 28-31százalék). Ebből fakad, hogy a szív- és érrendszeri betegségeket tekintve is dobogósak vagyunk, a betegségek miatti elhalálozások felének oka ez, de a cukorbetegséget, az ízületi problémák kialakulását, az alvási apnoét és légzésproblémákat is visszavezethetjük a helytelen táplálkozásra, és a mozgáshiányra. A fogamzó képesség zavarainak nagy része szintén összefüggésbe hozható a mozgáshiánnyal, és az étkezéssel. Ez forrása lehet a depressziónak, s nem véletlen, hogy hazánk az öngyilkosságok tekintetében is az „élcsoport” tagja. Az önkezűség áldozatainak száma ötszöröse a Covid-19 vírus miatt elhunytakénak.

Arról nem is beszélve, hogy „egy dakota közmondás szerint”a sportra fordított pénz nagyságával csökkenthetők az egészségügyi kiadások, mert a testmozgás révén egészségesebb lesz a nemzet. Csak „a dakoták” azt nem tették hozzá, hogy nem a sportlétesítmények építésére fordított kiadások emelik a lakosság egészségügyi színvonalát, hanem a sportolásra biztosított pénzek.

Mi okozhatja ezt a látszólagos ellentmondást? Ássunk mélyebbre!

 Hazánkban látszólag minden adott arra, hogy bárki, aki szükségét érzi, sportoljon, de csak látszólag.

Különféle sportokat lehet űzni a különféle módon támogatott sportegyesületekben. A támogatások forrása lehet állami (az adóbevételek elkülönített része), lehet az úgynevezett TAO, ami nem más, mint elengedett adóbevétel, lehet önkormányzati (adóbevételek egy része), valamint lehet önerő (adózás utáni forrás). Mint láthatjuk a sportra fordított pénzek mindegyike adóbevételből származik (csak más elosztás révén), kivételt képez az önerő, ami tiszta sor ugyan, csak alkalmasint nagyon drága.

Miért drága az önerős sportolás?

 Ha már így is-, úgy is mi fizetjük a sportolni vágyók kiadásait, miért nem a legcélszerűbb az önerőből finanszírozott sport? Néhány sportot, testmozgást kivéve a különféle testkarbantartó mozgásokkal, mint például a tájfutás, vagy a kerékpározás, a (táv)úszás magunk is próbálkozhatunk, de ha szakavatott edzők segítségét is igénybe akarjuk venni, ha szükségünk van sporteszközökre, sportlétesítményekre (szociális helységekre), s főleg, ha csapatsportokat szeretnénk űzni, akkor azt egyesületi szinten tehetjük meg.

Ez pedig társadalmi szinten kerül sokba. Arról nem is beszélve, hogy az esetek többségében a sportág választásunkat jelentősen befolyásolja a lakókörnyezetünk elérhető közelségében rendelkezésre álló sportlétesítmények, egyesületek.

Így nem érvényesülhet a szabad választás elve, bár véleményem szerint nem sportágat kell választani, hanem edzőt, mert egy jó edző bárkiből nagy sportolót képes faragni, míg egy adott sportágban tehetséges fiatalt is tönkretehet egy semmirekellő edző. Az előbbire jó példa Kemény Dénes, Mocsai  Lajos, Plagányi Zsolt, vagy Pócsföldi Ottó (más okokból nem említettem Szécsi Tamást, vagy Fábiánné Rozsnyói Katalint), az utóbbira több példát tudnék felhozni, de az ilyenek miatt kellett sportágat változtatni az egyik unokámnak.

A sport támogatása túldimenzionált a gazdaság egyéb területeihez képest

 Az elmúlt 8 évben (2010-2018 között) a spotra fordított támogatás 450 %-al növekedett, 2018-ban elérte a 460 milliárd forintot, ami a GDP 1,2 %-a. Ugyanezen idő alatt az egészségügyi kiadások 39 %-al, az oktatásra fordított összegek 30 %-al emelkedtek. 2018-ban az iskola előkészítéstől az alapfokú (általános iskolai) képzésre 253 milliárd forintot, míg a középfokú képzésre 261 milliárdot fordított az állam (ami összességében is csak 11 %-al múlja felül a sportra fordított támogatást!!!).

Miért emelkedett a sportra fordított összeg 450 %-al?

 Amíg a TAO pénzek leírását a sportcélokra tehetik meg az adófizetők, és az oktatásra és egészségügyre nem, addig a sportot támogatják. De ami ennél is fontosabb, a sportra fordított pénzekből vissza lehet fizetni a megbízóknak, míg ez az oktatásban és egészségügyben ez nem lehetséges (legalábbis olyan mértékben nem, mint a sportnál).

               Látvány beruházások a látvány sportokra

 Foci:

Mint említettük a sportra (2017-ben) 455 milliárdot fordítottak. Az elmúlt 10 évben csupán stadionok építésére 340 milliárd forint fordítódott.  Ebből a Puskás stadionra 190 (200) milliárd jutott. 

Csapatok, amelyek „hálából” kiestek az első osztályból miután vadonatúj stadiont kaptak:

• „Hali” (Haladás) Szombathely, 15,6 milliárd, 9 ezer férőhely,
• „Loki” (Debreceni VSC), 13,6 milliárd, 20 ezer férőhely,
• Hidegkúti Stadion, MTK, 7,6 milliárd, 5 ezer férőhely,
• Kaposvár, 5,7 milliárd, 3000 férőhely,
• Illovszky Stadion, Vasas, 6 milliárd, 5 ezer férőhely.

Megjegyzés: A bajnokság befejezése előtt tizenvalahány fordulóval kiesett Kaposvár új edzőt kapott Csank János személyében, aki 3,1-szer annyi havibért kapott (9,2 millió), mint a köztársasági elnökünk nemrég felemelt fizetése, ami így havi 3 millió lett (közfelháborodásra).

 De ismerkedjünk meg a Puskás Aréna építésének anyagi történetével:

• 211-ben a régi lelátók megerősítését, és a hiányzó pótlását-, extrák bevezetését tervezték, 35 milliárdért,
• 2013, a becsült (át)építési költség: 60-80 milliárd,
• 2014, új stadiont építenének a régi helyére, 90-100 milliárdért,
• 2015, kisebb egyszerűsítések után 90-100 milliárd,
• ekkor nyilatkozott Fürjes Balázs: A takarékosság jegyében egyszerűsítettünk a terveken, s így lényegében a funkció jelentős részét – ami építészetileg különlegessé tette volna – az aréna elvesztette. A területe 72 ezer négyzetméterrel, azaz 30 %-al csökkent, így 2017-re az építési költsége 35 milliárdról 180 milliárdra „csökkent”, de csak a szerződés aláírásáig, mert az már 190,5 milliárdról szólt.
• 2020, kiderült, hogy a bontás és a tervezés költségei eddig kimaradtak a számításokból, ez további 8 milliárd.
• Kiderült, hogy az Uniós szabvány miatt 6500 parkolót kell még építeni, de ugye az már nem stadion, hanem parkoló, ez nem fér bele a 200 milliárdba.
• A régi Népstadionból csupán a kezdőkör (kezdőpont) maradt a helyén, így érzelmileg megnyugodhatunk. Viszont eltűnt a futópálya és nem lett zárható a tető.

 Országunk – mint hű „gazda” – sokat tesz a határainkon túli magyarság futballéletének felpezsdítéséért. Stadionokat épített, vagy újított fel az alábbi helységekben:

• Munkács (96 magyar származású polgár él a városban), 2,7 milliárd,
• Dunaszerdahely, 2,1 milliárd,
• Révkomárom, 2 milliárd,
• Rimaszombat, 1,5 milliárd,
• Lendva ahol 979 magyar él, 1,3 milliárd,
• Eszék, 2 stadion, egy futballakadémia, 2 milliárd + Mészáros Lőrinc befektetések,
• Topolya, 4,5 milliárd (a csapatban egy magyar származású játékos van),
• Csíkszereda, 1,9 milliárd,
• Sepsiszentgyörgy, 2 milliárd,
• Barót, nincs adat,
• Nyárádszereda, nincs adat.

Összesen: 20 milliárd.

 Ide kívánkozik a határainkon túl épített focistadionok építésének ideológiája, azaz:

A határontúli magyarság azonosságtudatát és kultúráját, illetve a szülőföldön való boldogulását segítő beruházásokról van szó. (Lepetézek a gyönyörtől.)

 Megjegyzés: 1990-től 3 szomszédos ország négy városában Beregszász, Nyárádszereda, Csíkszereda, Zenta konzultációs központokat hozott létre a Pro Agricultura Hungariae Alapítvány (melynek képviselője ennek a cikknek a szerzője, Vinczeffy Zsolt), emellett Lendván és Királyhelmecen mérnöktovábbképző tanfolyamokat is szerveztünk. A mérnöktovábbképzéseken kiadott diplomák száma 299. A távoktatásban résztvevő 3 magyarországi egyetem és 4 főiskola 18 szakot működtetett, a 2004-ig kiadott diplomák száma 1245. A csíkszeredai képzésből fejlődött ki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a másik 3 konzultációs központban jelenleg is folyik a távoktatás. A misszióban 751 magyarországi tutor-, és közel 300 külhoni konzulens tanár vett részt 2004. december 31-ig. Erre a mindmáig páratlan oktatási komplexumra a 15 év alatt egyik magyar kormány sem adott egyetlen forint támogatást sem. Hja kérem ez nem foci, itt nincs miből visszacsorgatni.

Mennyibe kerül ugyanaz?

 A jobb elbírálhatóság kedvéért érdemes néhány európai stadion – egy székre vetített – költségét összehasonlítani. Az új, Eb-meccsekre is alkalmas arénákban 3-4 ezer euró közötti összegre tehető egy szék bekerülési költsége.

A közelmúltban épített arénák közül az Espanol barcelonai stadionja volt a legolcsóbb, amit 2009-ben adtak át - vagyis a világgazdasági válság kellős közepén épült -, hiszen 1450 euróból kijött egy szék. Abból pedig, hogy 2010-ben az év stadionja lett, megállapítható, nem egy összegányolt építményről beszélünk, és az UEFA-nál is jól sorolták be, négy csillagot kapott.

A Puskás Aréna és a Wembley is egy székre jutó költsége hajszálra megegyezi. A Wembley a 2012-es olimpia döntője mellett két BL-döntőt is megrendezhetett. 92 ezres ez a stadion, nyilvánvalóan fontos volt, hogy szimbólum legyen, ha már az előző is az volt a tornyai miatt.

Néhány stadion építési-, és egy nézőre jutó költsége

 Amennyiben a Wembley a világszínvonalat képezi, akkor mi is ott vagyunk (legalábbis az egy ülőhelyre vetített bekerülési költségeket illetően). Emellett valószínű, hogy a Wembley építésénél feltehetően drágább anyagárakkal- és munkabérrel számolhatunk. Pár apróság mindezeken túl mégis a Wembley mellett szól. A tető mozgatható, azaz teljesen befedhető. A pálya mozgatható. Atlétikai események is rendezhetők benne, míg a mi stadionunkban a lépcsőfutást gyakorolhatjuk, fakultatív alapon.

Ki fizeti a focit?

Kezdjük a stadionok építésével. A 12 csapatos MB-1 stadionjainak építési költsége 100 milliárd forint, azaz, ha az építési költségek amortizációját 20 évre számítjuk, akkor évi fél milliárd jegybevétel kellene (átlag) csapatonként. Az átlag nézőszám azonban 3156 fő/meccs, az átlagár 1700 Ft/ belépő, ezt meg kell szorozni évi 33 meccsel, azaz 180 millió Ft bevétel jut egy csapat, egy éves meccseire, ami az építési költségek amortizációjának (fél milliárd) egyharmadát fedezi. De egy csapat átlagos fenntartása közel sem ennyibe kerül. Az MB-1-es csapatok éves átlagos költségvetése 3,1 milliárd forint, aminek a 6 %-át adja a jegybevétel. (A Mezőkövesd évi költségvetése 1,2 Mrd Ft, a sort a Vidi vezeti, 7,3 milliárddal.)

 Példaként néhány ismert bajnokság nézőszámát adom meg:

• Premier League: 38 ezer fő/meccs,
• Budnesliga: 49 ezer fő/meccs,
• La Liga: 40 ezer fő/meccs,
• Serie A: 41 ezer Fő/meccs, és, hogy egy kis országot is említsünk:
• Wales: 28 ezer fő/meccs,
• Magyarország: 3156 fő/meccs.

Most, hogy e cikket írom, kaptam egy kéretlen levelet, miszerint Balatonalmádiban mégis megépítik a 911 millió forintba kerülő futballstadiont, jelentette be Kontrát Károly. A beruházást az állam 681 millióval, a TAO pénzből 170 millióval, valamint az önkormányzat részéről 60 millióval támogatják. Ennek örül Kiss Viktor egyesületi elnök, aki elmondta, hogy a településen egy megyei első, egy megyei harmad osztályú csapat, valamint 170 nebuló várja a létesítmény átadását. A település 8600 lakosával hazánk településeinek rangsorában a 110-edik.

A település 2019. éves költségvetési bevétele: 4.293.611.913 Ft, azaz a focipálya 911 milliós építési költsége a városka éves bevételének 21 %-a. Ez hozzávetőlegesen 300 „focistát”, vagy „leendő focistát” érint.

Hazánkban egyébiránt 980 futballstadion van (minden 10 ezer főre egy), NB-1: 12 db, NB-2: 22 db, NB-3: 57 db, Budapest: 266 db, Blasz, egyéb és edző: 623 db.

Figyelemre méltó, hogy a 12 csapatos magyar NB-1-ben 6 csapatnak van nagyobb befogadóképességű stadionja, mint a 20 csapatos La Ligában szereplő Getafe, Osasuna, Rajo Vallecano és Granada csapatainak.

Még egy „rúgás” a fociba

 Hazánkban 395 ezer orvosi engedélyt adnak ki évente, azaz ennyi igazolt sportolónk van. Közülük 250 ezer a focista!!!!! Azaz nem lovas-, hanem foci nemzet vagyunk. Sportolóink kétharmada lábbal kergeti a lasztit. Ezek az aranylábú fiúk 2018-ban 290 milliárd forintot kaptak a sportjukra (nagyrészt építkezésekre, azaz pénzmosásra). A foci nálunk tehát tömegsport, de nézzünk a számok mögé!

• Tehát hazánkban 250 000 ember igazolt focista.
• Luxemburg teljes lakossága 583 000 fő, akiktől kikapott a magyar válogatott.
• Málta teljes lakossága 430 000 fő, akiktől kikapott a magyar válogatott.
• Izland teljes lakossága 335 000 fő, akiktől háromszor kapott ki a magyar válogatott.
• Andorra teljes lakossága 77 000 fő, akik megverték az aranylábú fiainkat.
• Feröer-szigetek lélekszáma 22 000 fő, akik képtelenek voltak megverni bennünket, csak egy sovány döntetlenre futotta ellenünk.

 Bár a fiúk minden meccs előtt nyilatkozatukban kifejtik, hogy a hazájukért a szívüket is kiteszik a pályán, eddig még sajnálatos halálesetre nem került sor, így ígéretüket rendszeresen megtehetik.

A futballstadionok építésénél teljesen elterjedt, hogy a tervezési költségeket messze felülmúlja a kivitelezés végösszege, közülük is kiemelkedik a Honvéd, ahol az előirányozott 5 milliárd helyett 11,7 milliárdba kerül Bozsik stadion.

 Folyt. köv.

2020. 08.29.   V. Zsolt