Tegnap gyümölcsfametszés közben hallgattam a „Jó napot Magyarország” műsorban egy összeállítást, hogy ki miként vélekedik az abortuszról. 

Meglepve tapasztaltam, hogy kivétel nélkül minden telefonáló és megkérdezett gyilkosságnak nevezte az abortuszt, az is, aki többször átesett rajta.

Egy orvos is betelefonált, Máté keresztnevet árult el magáról, ő volt az egyetlen, aki elmagyarázta mikor és miért természetszerű az abortusz, s nem tekinthető gyilkosságnak (az egészségügyi indokokon túl sem).

Hivatkozott az e kérdést rendező törvényre, ami indoknak ugyan jó, de ismerve a törvénykezés anomáliáit, nem feltétlenül egyeztethető sem a közfelfogással, főleg nem a biológikummal.

A doktor úr magyarázata szerint egy 12 hét alatti embrió éppen olyan státuszúnak fogható fel, mint egy halála előtti öntudatlan beteg. Annak is van szívverése stb., de az agyműködése már nincs, azaz nála már beállt az agyhalál. Ugyanilyennek fogható fel a 12 hét alatti embrió is (tehát nincs agyműködése?), azaz az ő elpusztításuk még nem tekinthető gyilkosságnak. (Vajon honnan tudja a doktor úr, nem emlékezhet rá?)

Utánanéztem a magzat „státuszának”, különféle fejlettségnél.

Három fő szakaszra bontható a magzati kor első része:

• Csíraszakasz: ahol az első 24 óra a mikózis, ezt követi a szedercsírás állapot (8-10 nap), amikor a petevezetéken belül a méhbe beágyazódik a csíra, majd a hólyagcsírás állapotnál folyadékkal teli sejttömb keletkezik a peteburkon belül.
• Az embrionális szakaszban: (2-7 hét) kialakul a központi idegrendszer, a szív, a végtagok és a szemek. (Állítólag a központi idegrendszer feladata a gondolkodás, tisztelt doktor úr.)
• Magzati szakasz: 8-9. héttől indul, lényegében minden fontos szerv adott, a csontképződés beindul, a fej és végtagok mozgathatók.

Tehát amennyiben a 6. hetet meghaladóan elvégezhető az abortusz, akkor az már garantáltan gyilkosság. Hogy mettől? A pete megtermékenyítésétől és a sejtosztódás megindulásától (első nap). Bár lehet különféle tényezőkre hivatkozni, például nem történik meg a beágyazódás (méhen kívüli terhesség), de az ilyen spontán abortuszokat bízzuk a biológikumra, vagy Istenre, kinek-kinek kedve szerint. Ilyen esetekben indokolt a művi abortusz, semmilyen más esetben nem.

Máté doktor úr „szakértői” véleményére visszatérve, üzenném neki, hogy a hasonlata ott sántít, hogy míg a beteg (öntudatlan) ember rövid idő elmúltával (automatikusan) meghal, addig a szerinte agyhalál állapotában lévő magzat rövidnek tűnő idő elmúltával életképes magzat-, majd napvilágra jött csecsemő lehet, akit adott esetben elnevezhetnek Máténak is, s ha értelmes, lehet belőle doktor is.

Bár, ha szélesebb körben értelmezzük a doktor úr gondolatmenetét, elég sokan élnek közöttünk agyhalál állapotában lévők is.

Mindenesetre még egy népet sem ért olyan mértékű népirtás, mint amelyet népünk önmagával szemben elkövetett.

Tiszainoka, 2020.03.06.